Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár


Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Online katalógus

Online katalógus

Navigáció

Legújabb cikkek

Nyitva tartás

április 1-jétől október 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat 8.00 - 12.30

november 1-jétől március 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
csütörtök 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat zárva

Elérhetőség

2381 Táborfalva, Iskola u.7.
Tel: 29/382-952
Könyvtáros: Borsi Mária
E-mail: konyvtar@taborfalva.hu

Felhasználók

· Online vendégek: 1

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 5
· Legújabb tag: martinekk

MyStat

Könyvtár a Facebook-on


Cikkek: Helytörténeti írások

25 éves a táborfalvi református imaház

Az Örkényi Református Missziói Egyházközség négy település, Örkény, Hernád, Pusztavacs és Táborfalva református híveit egyesíti, önálló templommal hosszú éveken át Örkény rendelkezett.

 

Borsi Mária könyvtáros és helytörténet-kutató ismertetője a táborfalvi református gyülekezet és imaház történetéről - Elhangzott a hálaadó istentiszteleten 2022. november 30-án.


30 éves a Táborfalvi Sportcsarnok

30 éves a sportcsarnokunk, ebből közel 25 évet dolgoztam itt, kezdetben sportcsarnok vezetőként, majd szabadidő szervezőként. A Táborfalvai Mozaik szerkesztői arra kértek, írjak ezekről az évekről, milyen élet zajlott itt. Pezsgő, mondhatom, de nem tudom időrendben felsorolni az eseményeket. 

 

Visszaemlékezve:


70 éves a táborfalvi Csurgay Franciska Általános Iskola

Adalékok az iskola történetéhez

 

Táborfalva 1949-től lett önálló település, ekkor kapta a Táborfalva nevet. Első községi tanácsának mandátuma 1950. októberétől 1954. novemberéig tartott. A tanácsüléseken a községet érintő valamennyi ügyről szó volt. 1951. január 6-án történt „az iskola letárgyalása” (így szerepel a jegyzőkönyvben). Elhatározták, hogy a központban is építenek egy iskolát, mivel az az iskolák kint vannak a falu külső részén (Telepi, Tábori, Csurgay-iskola). A mai általános iskola épületének „csírája”, az 1-es és a 2-es tanterem 1952-re el is készült.


A lajosmizsei vasútvonal története 1. rész

A vasút előtt


 Magyarország, Duna-Tisza köze, a XVIII. század közepén: Pest lakossága úgy 13 000 fő, Kecskemété (Ketskemét) alig 5 000. Örkényben (Erkény) úgy 150-en élhettek, míg Ócsán (Ótsa) közel 1300-an. A Nagy-Alföldön kiépített út ekkor még nem volt. Pusztaság, földutak, tavak és mocsarak jellemezték a tájat.  Az első katonai felmérés térképén (1782-1785) jól kivehető az Öregországút nyomvonala, amely tulajdonképpen a mai 5-ös főút elődje. Mivel az Alföldön építőanyag nem állt rendelkezésre, ezért ez az út sem volt kikövezve, így az gyakran nehezen járható, vagy teljesen járhatatlan volt. A környéken élő emberek akkoriban gyalog, lóháton vagy szekéren tudtak utazni.


A lajosmizsei vasútvonal története 2. rész

 

Az első évek

 

Az engedélyek birtokában a Budapest - Lajos-Mizse vasútvonal építése 1888. elején megkezdődött.


A lajosmizsei vasútvonal története 3. rész

Tovább Kecskemétig

 

A vasútvonal Kecskemétig való meghosszabbítása már a Budapest-Lajosmizse vonal tervezésekor felmerült, sokáig mégsem történt érdemi előrelépés.

 


A táborfalvi Csurgay Franciska Általános Iskola története

Táborfalva fiatal, 1949 óta önálló település, története a szomszédos Örkényhez kapcsolódik.

 

A jelenlegi általános iskola közvetlen előde, az úgynevezett központi iskola 1952-ben épült két tanteremmel, amely az 1960-as évekre 8 tanteremre bővül


A táborfalvi közoktatás történetéről I.

 

Táborfalva 1949 óta önálló település, ha iskoláiról esik szó, általában négy intézményt említenek az írások: központi iskola (1952), Telepi (1922), Csurgay (1891), Tábori Iskola (1931?). A táborfalvi emberek visszaemlékezéseiben azonban gyakran megjelenik még két iskola, ezek pedig a Szobros és a Szarkási, két tanyasi iskola, amelyek már nem is Pest megyében, hanem a szomszédos Bács-Kiskun megyében vannak. 

 

 

Szobros Iskola az 1930-as(?) években

 

Köszönöm Szeleczki Lászlónak és Szeleczki Lászlóné Marikának, hogy elhozták könyvtárunkba Basky András: Hol volt, hol nem volt  …14 tanyai iskola Lajosmizsén című kötetét, amely sok információt tartalmaz a Táborfalvához kötődő Szobros és Szarkási Iskola történetéről. 

 

Kicsit messzebbről kezdeném...


A táborfalvi közoktatás történetéről II.

Néptanító a Szobros Iskolában

 

Gáspár Ödönné Opoczki Ilona (Bp., 1910. december 14. - Táborfalva, 1995. május 10.) a Szobros Iskolában tanított több évtizeden át. Köszönöm menyének, Gáspár Ödön Ervinné Homoki Gizellának, hogy fogadott otthonában és mesélt családjuk életéről, megosztotta velünk emlékeit.


A táborfalvi közoktatás történetéről III.

A Szarkási Iskola

 

Szeleczki Lászlóné Marika és Szeleczki László hosszú éveken át tanítottak a Szarkási Iskolában, ahová a táborfalviak közül is sokan jártak. Köszönöm a Szeleczki házaspárnak, hogy elfogadták meghívásomat és eljöttek könyvtárunkba. Fogadják szeretettel visszaemlékezésüket! 

 

Borsi Mária


A Táborfalvi Református Gyülekezet története

Elhangzott 2007. szeptember 15-én a táborfalvi reformátusok hálaadó ünnepi istentiszteletén a templom fennállásának 10. évfordulóján.


Az örkénytábori páncélvonatok

Minél inkább kutatom a vasútvonal múltját, annál több érdekes és meglepő dolgot vélek felfedezni. Évekkel ezelőtt teljesen véletlen bukkantam rá valahol az interneten, hogy bizony, ezen a vasútvonalon valaha páncélvonatok is jártak. Na de vajon miért? Van-e köze mindehhez Táborfalvának? Mi is az a páncélvonat?


Beszélgetés a táborfalvi református gyülekezet presbitereivel

A táborfalvi református gyülekezet az Örkényi Református Missziói Egyházközség része, saját imaházzal rendelkező kis szórvány gyülekezet. Az Örkényi Református Gyülekezet missziójának szerves részét alkotják a szórvány gyülekezetek, Örkényhez tartozik még Hernád és Pusztavacs is.

Most egy 2013-ban készült beszélgetést közlünk.Jó olvasást kívánok.

 

Borsi Mária könyvtáros


Emlékeim a régi Táborfalváról

Láncos Ferencné Fedácsik Julianna visszaemlékezése


Ernst József: 100 év a magyar lovassport történetéből, 2. kötete 1920-1944.

A monarchia szétesésével megszűnt az a szakmai támasz, amelyet a bécsi Lovaglótanárképzővel való kapcsolat nyújtott. Új lovaglótanárképzőt létesítettek, amely előbb a Ferenc József laktanyában, majd Örkénytáborban (1930. október 1-jétől) működött.


A könyvben külön fejezet mutatja be az örkénytábori lovasképzést.