Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár


Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Online katalógus

Online katalógus

Navigáció

Legújabb cikkek

Nyitva tartás

április 1-jétől október 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat 8.00 - 12.30

november 1-jétől március 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
csütörtök 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat zárva

Elérhetőség

2381 Táborfalva, Iskola u.7.
Tel: 29/382-952
Könyvtáros: Borsi Mária
E-mail: konyvtar@taborfalva.hu

Felhasználók

· Online vendégek: 1

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 5
· Legújabb tag: martinekk

MyStat

Könyvtár a Facebook-on


Cikkek: Helytörténeti írások

30 éves a Táborfalvi Sportcsarnok

30 éves a sportcsarnokunk, ebből közel 25 évet dolgoztam itt, kezdetben sportcsarnok vezetőként, majd szabadidő szervezőként. A Táborfalvai Mozaik szerkesztői arra kértek, írjak ezekről az évekről, milyen élet zajlott itt. Pezsgő, mondhatom, de nem tudom időrendben felsorolni az eseményeket. 

 

Visszaemlékezve:


70 éves a táborfalvi Csurgay Franciska Általános Iskola

Adalékok az iskola történetéhez

 

Táborfalva 1949-től lett önálló település, ekkor kapta a Táborfalva nevet. Első községi tanácsának mandátuma 1950. októberétől 1954. novemberéig tartott. A tanácsüléseken a községet érintő valamennyi ügyről szó volt. 1951. január 6-án történt „az iskola letárgyalása” (így szerepel a jegyzőkönyvben). Elhatározták, hogy a központban is építenek egy iskolát, mivel az az iskolák kint vannak a falu külső részén (Telepi, Tábori, Csurgay-iskola). A mai általános iskola épületének „csírája”, az 1-es és a 2-es tanterem 1952-re el is készült.


A táborfalvi Csurgay Franciska Általános Iskola története

Táborfalva fiatal, 1949 óta önálló település, története a szomszédos Örkényhez kapcsolódik.

 

A jelenlegi általános iskola közvetlen előde, az úgynevezett központi iskola 1952-ben épült két tanteremmel, amely az 1960-as évekre 8 tanteremre bővül


A táborfalvi közoktatás történetéről I.

 

Táborfalva 1949 óta önálló település, ha iskoláiról esik szó, általában négy intézményt említenek az írások: központi iskola (1952), Telepi (1922), Csurgay (1891), Tábori Iskola (1931?). A táborfalvi emberek visszaemlékezéseiben azonban gyakran megjelenik még két iskola, ezek pedig a Szobros és a Szarkási, két tanyasi iskola, amelyek már nem is Pest megyében, hanem a szomszédos Bács-Kiskun megyében vannak. 

 

 

Szobros Iskola az 1930-as(?) években

 

Köszönöm Szeleczki Lászlónak és Szeleczki Lászlóné Marikának, hogy elhozták könyvtárunkba Basky András: Hol volt, hol nem volt  …14 tanyai iskola Lajosmizsén című kötetét, amely sok információt tartalmaz a Táborfalvához kötődő Szobros és Szarkási Iskola történetéről. 

 

Kicsit messzebbről kezdeném...


A táborfalvi közoktatás történetéről II.

Néptanító a Szobros Iskolában

 

Gáspár Ödönné Opoczki Ilona (Bp., 1910. december 14. - Táborfalva, 1995. május 10.) a Szobros Iskolában tanított több évtizeden át. Köszönöm menyének, Gáspár Ödön Ervinné Homoki Gizellának, hogy fogadott otthonában és mesélt családjuk életéről, megosztotta velünk emlékeit.


A Táborfalvi Református Gyülekezet története

Elhangzott 2007. szeptember 15-én a táborfalvi reformátusok hálaadó ünnepi istentiszteletén a templom fennállásának 10. évfordulóján.


Az örkénytábori páncélvonatok

Minél inkább kutatom a vasútvonal múltját, annál több érdekes és meglepő dolgot vélek felfedezni. Évekkel ezelőtt teljesen véletlen bukkantam rá valahol az interneten, hogy bizony, ezen a vasútvonalon valaha páncélvonatok is jártak. Na de vajon miért? Van-e köze mindehhez Táborfalvának? Mi is az a páncélvonat?


Beszélgetés a táborfalvi református gyülekezet presbitereivel

A táborfalvi református gyülekezet az Örkényi Református Missziói Egyházközség része, saját imaházzal rendelkező kis szórvány gyülekezet. Az Örkényi Református Gyülekezet missziójának szerves részét alkotják a szórvány gyülekezetek, Örkényhez tartozik még Hernád és Pusztavacs is.

Most egy 2013-ban készült beszélgetést közlünk.Jó olvasást kívánok.

 

Borsi Mária könyvtáros


Ernst József: 100 év a magyar lovassport történetéből, 2. kötete 1920-1944.

A monarchia szétesésével megszűnt az a szakmai támasz, amelyet a bécsi Lovaglótanárképzővel való kapcsolat nyújtott. Új lovaglótanárképzőt létesítettek, amely előbb a Ferenc József laktanyában, majd Örkénytáborban (1930. október 1-jétől) működött.


A könyvben külön fejezet mutatja be az örkénytábori lovasképzést.


Gecser Erzsébet: Az én falum

Megjelent Sevecsek Mihályné Gecser Erzsébet tizenegyedik kötete, Beszél a szél címmel. A könyvben Erzsike élményei, hétköznapi érzései olvashatók versben és novellában megfogalmazva.

Az alábbi írást ajánljuk a honlap olvasóinak: Az én falum


Govorkovics Anna: "Az a világ még jó volt, nagyon szerettem..." (ladánybenei gyűjtés)

A következő anyag a ladánybenei iskola "1878" című újságában jelent meg 2021 februárjában. Govorkovics Anna, iskolánk dolgozója mesélte el gyerekkorának és életének néhány emlékét a helyismereti szakkörön összegyűlt gyerekeknek.Gyermekkora Táborfalvához kapcsolódik, nem Ladánybenéhez, de az a világ, amit megidéz, nem különbözött lényegileg az akkori Magyarország többi településén élő emberek életétől.Az emlékek olvasása mellé adunk még két iskolás képet is a táborfalvi iskola 1. és 2. osztályáról, az 1960-as évekből..

Jó olvasást kívánunk!


Halápi Mihály visszaemlékezése Táborfalváról, a Telepről...

Misi bácsi Táborfalva egyik legidősebb embere, 97 esztendős. Nagy szeretettel, derűvel mesélt a régi időkről...

Misi bácsit hallgatva arra gondoltam, hogy példát ad nekünk életigenlésről, arról, hogy minden helyzetben embernek lehet maradni és a problémák elől nem elmenekülni kell, hanem szembenézni velük.


Magyarok Nagyasszonya ünnep és a búcsú

 

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom építése (2006.)

 

Az ótörök eredetű búcsú szónak többféle jelentése él a magyar nyelvben. Jelent bűnbocsánatot, búcsúvételt a bűnöktől, a bűnökért való büntetéstől, vagy zarándoklatot, átvitt értelemben sokadalmat. A magyar nyelvben – az egyértelműség okán – a kegyhelyekre történő zarándoklatot, az ott mondott ünnepi misét gyakran „szentbúcsúnak” is nevezik, az ünnepi alkalmakra oda összesereglett sokadalmat „búcsújáróknak”. De ugyanígy búcsúnak nevezik a templom védőszentjének évenként ismétlődő ünnepét is – ez a „templombúcsú”.


Megújult a táborfalvi református imaház

Az Örkényi Református Missziói Egyházközség négy település, Örkény, Hernád, Pusztavacs és Táborfalva református híveit egyesíti, önálló templommal hosszú éveken át Örkény rendelkezett. 1997-ben került sor az ökumenikus összefogással felépült táborfalvi református imaház felszentelésére.

 

Tóth Levente táborfalvi presbiterrel beszélgetek, aki templomunk felújításának élére állt és kitartó, áldozatos munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma egy megszépült, megújult imaházban találkozhatnak a református hívek.


Merjetek megújulni! - A táborfalvi "csoda"

 

A alábbi íráshoz a címet én adtam, mivel nagy örömömre szolgált, hogy egy látens állapotban lévő könyvtár, egyszer csak megújul „hamvaiból”, mint a főnixmadár. Remélem mások is kedvet, bátorítást merítenek Borsi Mária szerény tényleíró soraiból! (a szerkesztő)