Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár


Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Online katalógus

Online katalógus

Navigáció

Legújabb cikkek

Nyitva tartás

április 1-jétől október 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat 8.00 - 12.30

november 1-jétől március 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
csütörtök 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat zárva

Elérhetőség

2381 Táborfalva, Iskola u.7.
Tel: 29/382-952
Könyvtáros: Borsi Mária
E-mail: konyvtar@taborfalva.hu

Felhasználók

· Online vendégek: 2

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 5
· Legújabb tag: martinekk

MyStat

Könyvtár a Facebook-on


A táborfalvi közoktatás történetéről I.

Táborfalva 1949 óta önálló település, ha iskoláiról esik szó, általában négy intézményt említenek az írások: központi iskola (1952), Telepi (1922), Csurgay (1891), Tábori Iskola (1931?). A táborfalvi emberek visszaemlékezéseiben azonban gyakran megjelenik még két iskola, ezek pedig a Szobros és a Szarkási, két tanyasi iskola, amelyek már nem is Pest megyében, hanem a szomszédos Bács-Kiskun megyében vannak. 

 

 

Szobros Iskola az 1930-as(?) években

 

Köszönöm Szeleczki Lászlónak és Szeleczki Lászlóné Marikának, hogy elhozták könyvtárunkba Basky András: Hol volt, hol nem volt  …14 tanyai iskola Lajosmizsén című kötetét, amely sok információt tartalmaz a Táborfalvához kötődő Szobros és Szarkási Iskola történetéről. 

 

Kicsit messzebbről kezdeném...

 

Az 1777. évi Ratio Educationisban fogalmazódott meg először az a felismerés, hogy az iskola közügy, az oktatásügy és benne az elemi fokú népoktatás, a nemzeti nevelés alapelveinek rendszere törvényi szabályozást igényel. Ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. A felvilágosodott abszolutizmus szellemisége szerint az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok stb.) feladatainak meghatározására.

 

A kiegyezést követően hasonlóan kiemelkedő jelentőségű volt az Eötvös József kultuszminiszter által beterjesztett 1868. évi népoktatási törvény. Pénzbüntetés terhe mellett kötelezett minden szülőt, hogy gyermekét hatéves korától tizenkét éves koráig iskolába járassa. Ettől kezdve lépett érvénybe Magyarországon az általános iskolakötelezettség (más szóval tankötelezettség). A népiskolai oktatás ingyenességét nem mondja ki, de az igazoltan szegény szülők gyermekei „tandíjat nem fizetnek”. (A maga nemében Európa több más országát megelőzte: pl. Angliában 1870-ben, Olaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt az általános tankötelezettségről.)

 

Eötvös József tudta, hogy hatalmas anyagi befektetésre lesz szükség a törvény rendelkezéseinek betartására és hatása is csak évtizedek múlva lesz érzékelhető.

 

„ Itt „Lajos-Mizse nagy községben” is – mint az országban mindenütt – érezhető volt a hatása. Az 1850-es években még egy-egy tanyán főleg téli időszakban gyűltek össze a gyerekek, és ott egy írástudó ember tanította őket az írás, olvasás, számtan alapjaira. A legrégebbi tanyai iskolák az 1880-as évek környékén épültek. Ezek nádfedelesek voltak, széles, vert fallal, gerendákkal, széles fenyőpadlóval, 6 személyes fapadokkal és nyílt folyosóval.”*

 

 

Szobros Iskola

 

 A táborfalviak számára is ismert és szeretett Szobros Iskola volt a legrégibb tanyasi iskola  Lajosmizse külterületén. Az 1890-es években nyitotta meg kapuit a környék akkor egyetlen iskolája. Volt, amikor 60-70 gyermek is tanult itt, 6-8 km-ről is jártak a gyerekek az egy tantermes iskolába. Az első tanítók közül csak Boromissza Dezső neve maradt fenn, aki az I. világháborút megelőző években volt az iskola tanítója. Bevonult katonának és 1915. január 31-én hősi halált halt a szerbiai Nisben. A hős tanító tiszteletére Forgách Lenke tanítónő kezdeményezésével szobrot állítottak 1931. október 4-én az iskola udvarán, köréje négy jegenyefát ültettek, amelyből kettő még ma is látható. A szobor lett az iskola névadója, mindenki így nevezi a környéken: Szobros Iskola.

 

A Szobros Iskolában 1974-ig alsó- és felső tagozaton, 1975-től 1983-ig már csak alsó tagozaton folyt az oktatás. A tanyasi iskolák felső tagozatos tanulói számára 1976 szeptemberében nyílt meg a kollégium Lajosmizsén. Az iskolát 1983 után lakóházként használták, a szobor 2013-ig eredeti helyén maradt. 2013-ban az idős tulajdonos elhalálozott, az örökösök pedig nem törődtek az Isten háta mögötti ingatlannal. A szobrot Lajosmizse önkormányzata elszállíttatta és a város helytörténeti gyűjteményében helyezte el.

 

 

A Szobros Iskola tanítói

 

„1925-től Fogarassy Mihály és felesége, 1927-től Bense József és felesége. 1929-től Jedlicska Béla. Ő Szentirmay Bélára magyarosította a nevét. Vele együtt tanított Klimó Irma is, szintén 1929-től. A következő években Forgách Magdolna Lenke, Dona Gy. Klára, majd Füzes Lajos és felesége voltak az iskola tanítói. A II. világháború alatt már itt tanított Opóczki Ilona, aki később férjével, Gáspár Ödönnel még több évtizedig lakott az iskola szolgálati lakásában. Ezt követően 1976-ig a következő tanítók tanítottak a Szobros Iskolánál: Molnár Béláné, Horváth Gizella, Torda Józsefné, Szirmay Béla, Takács János, Lestár László, Balla Éva, Csépes Imréné, Gábris Imréné, Kisjuhász Erzsébet, Tóth Sándor, Szeleczki Lászlóné, Szeleczki László, Majoros Ferenc, Hegedűs Irén, Bódi Ferenc.” **

 

 

A Szobros Iskola 2022-ben

 

Az oktatás fejlődése az I. világháborút követően vett újabb lendületet. 1920. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásával az ország területének nagy részét elveszítettük, a 325 000 négyzetkilométerből 93 000 négyzetkilométer, a közel 21 millió lakosból 7,6 millió maradt. Az elcsatolt területeken marad a népiskolák kétharmada, a középiskolák, egyetemek több mint fele. Több mint 300 ezer tisztviselő, tanító költözött vissza az utódállamok területéről. Ebben a tragikus helyzetben Klebelsberg Kuno jogász, művelődéspolitikus töltötte be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztet közel 10 évig (1922-1931) a Bethlen-kormányban. Klebelsberg Kuno a teljes kilátástalanságból a kultúra felvirágoztatásával mutatott kiutat. Kultúrpolitikájának vezérmotívuma a magyar néptömegek műveltségi színvonalának emelése volt, népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés megszervezésével. 1926-ban és 1927-ben óriási népiskolai program bontakozott ki. Az országot 5 km sugarú körökre osztották, és törvénnyel kötelezték a törvényhatóságokat vagy a földbirtokosokat, hogy népiskolát állítsanak. Három esztendő alatt ötezer tanyasi tanterem épült Magyarországon a legmodernebb típustervek felhasználásával, téglafalakkal, vörösfenyő padlózattal, hatalmas ablakokkal és palatetővel. „Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült WC-vel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, valamint gramofonnal és filmvetítő gépekkel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg még arra is figyelt, hogy az új tanítói lakásokba úgy kerüljenek a fiatal tanítónők és tanítók, hogy ezzel növelhesse az összeházasodás és letelepedés lehetőségét. A pedagógusképzésre különben is nagy gonddal ügyelt, és azt hangsúlyozta, hogy a „magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig” azt az egyet követeli meg, hogy „ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket”. (Wikipédia)  Ilyen Klebelsberg-iskola a Szarkási Iskola is.

 

 

A Szobros Iskola 2022-ben

 

 

Szarkási Iskola

 

Az iskola 1926-ban kezdett épülni és 1927-ben nyitotta meg kapuit.

 

„Kezdetben az alsó és felső tagozat mind a hat osztálya egyszerre járt iskolába. A diákok létszáma elérte, néha meghaladta az 50 főt. A gyerekek nagy része cseléd volt abban az időben. Nem a szülőktől, hanem – ahol szolgált – a gazdától járt iskolába. … A szegénység és a nehéz élet ellenére mégis sok gyermek végezte el a 6. illetve később a 8. osztályt. A legtöbb persze otthon maradt és folytatta a családi hagyományt, a földművelést. Néhánynak azonban sikerült más pályára kerülni, hogy ott próbáljon szerencsét. Az iskola akkor is, és később is igyekezett jó útravalót, egyre több tudást adni az ott tanuló gyermeknek.” **

 

 

A Szarkási Iskola 2022-ben

 

Az első tanító Vincze Béla volt 1927-ben, őt követte Bojbák Olga, Trisznyák Vendel. A II. világháború alatt Puska István tanított az iskolában, majd Fogarassy Viktória. Pontos adatok csak 1952-től vannak: Martonos József, Martonos Józsefné, Tóth Sándor, Takács János, Kármán Éva (Báder Nagy Ferencné), Dobó Zsuzsanna, Szabó Franciska, Kucsera Józsefné, Zala Éva, Králik Istvánné, Rubos Erika, Majoros Ferenc, Dian József, Szeleczki László, Szeleczki Lászlóné. 1976-tól 1986-ig, az iskola megszűnéséig, az alsó tagozat 1-2-3-4. osztálya maradt Szeleczki Lászlóné vezetésével.

 

*Basky András: Hol volt, hol nem volt  …14 tanyai iskola Lajosmizsén, [Lajosmizse] : Közlöny- és Lapkiadó Kft., [é.n.], p.4-5.

**idézett mű, Szeleczki László, p. 48-49.

***idézett mű, Szeleczki László, p. 43.

 

Borsi Mária

 

 

Képek:

1. Szobros Iskola az 1930-as(?) években
    Forrás: https://www.kozterkep.hu/24299/i-vilaghaborus-emlek#vetito=187549 (2022.03.10.)
 

2. I. világháborús emlék, Lajosmizse, Szobros Iskola
    Forrás: https://www.kozterkep.hu/24299/i-vilaghaborus-emlek#vetito=187545 (2022.03.10.)

3. Szobros Iskola1 (2022) (Fotó: Sponga Tamás)

4. Szobros Iskola2 (2022)  (Fotó: Sponga Tamás)

5. Szarkási Iskola  (2022) (Fotó: Sponga Tamás)

 

További képek a galériában láthatók >>