Táborfalva fiatal, 1949 óta önálló település, története a szomszédos Örkényhez kapcsolódik.

A jelenlegi általános iskola közvetlen előde, az úgynevezett központi iskola 1952-ben épült két tanteremmel, amely az 1960-as évekre 8 tanteremre bővült.
Még a 60-as években is használták azokat az 1-2 tantermes iskolákat, melyek az egykori majorságban, a katonai táborban és a Pálóczi Horváth István földbirtokos által kiparcellázott
Telepen (a mai Rákóczi úton) működtek és a mai napig ezen a néven említik őket az emberek: Csurgay, Tábori, Telepi iskola.

Várady Gáborné Csurgay Franciska (1838-1888) örkényi földbirtokosnő 1875-ben eladta a terméketlen homokterületek egy részét a kincstárnak és elkezdődött a katonai táborok, a lőtér kialakulása, amely meghatározta a jelenlegi Táborfalva létrejöttét.

A minden új iránt nagyon fogékony Váradyné az eladott területek árából fejleszteni kezdi az uradalmat. A Vendeli (később Csurgay)-major területén fokozatosan építi ki a tehenészeti telepet, ahová tehenészeket és kocsisokat fogad fel, részükre lakást biztosít az épülő cselédházakban. Dohánytermesztéssel kísérletezik és ezzel egy időben erdőtelepítést is végez. Coburg herceg pusztavacsi mintájára akácosokat telepít, de elkezdi a feketefenyő telepítését is, szeretné bebizonyítani, hogy talajmegkötőnek és szélfogónak is alkalmas. Az általa történt telepítések sikeresek voltak, kivágásukra az 50-es években került sor.
Az uradalom irányítását és fejlesztését első házasságából született leányával, Katona Ilonával, majd annak férjével, Pálóczi Horváth Istvánnal együtt folytatja.

Csurgay Franciska 1888-ban bekövetkezett váratlan halálát követően az egykori Vendeli-majort tiszteletére Csurgay-majornak nevezik el. Csurgay Franciska ennek a majornak a temetőjében nyugodott, ahonnan később vitték át örkényi nyughelyére.
1891-ben lánya, Katona Ilona és annak férje, Pálóczi Horváth István a Csurgay-majorban egytantermes iskolát építtetett tanítói lakással, az első tanító, Szodola Imre bérét és juttatásait több éven át Pálóczi és felesége biztosította. Később ezt az iskolát bővítették.

A mai Táborfalva első iskolája a Csurgay-majorban volt, ennek emlékét őrzi az általános iskola elnevezése.

A Táborfalvi Általános Iskola az 1967-es átalakítás után

Az 1970-es évektől már csak a jelenlegi, egykor központi iskolaként emlegetett intézmény működik, amely pályázatok segítségével korszerű, tágas, jól felszerelt iskolává változott:

1980. központi fűtés;

1990. iskolaépület bővítés: 5 tanterem, ebédlő, melegítő konyha (lehetővé vált a csak délelőtti tanítás);

1992. a sportcsarnok létrejötte az iskola részeként, de az egész község javára;

2002. új épületrész kialakítása: 5 új tanterem, az egész épület felújítása, nyílászárócsere, hőszigetelés;

2004. a tetőtér beépítése: 5 újabb tanterem, 1 számítástechnika szaktanterem, 1 csoportbontásra alkalmas kisebb terem és 2 fejlesztő szoba kialakítására alkalmas helyiség, a megfelelő vizesblokkal együtt.
A régi épületrészben sikerült kialakítani, berendezni kényelmes, munkavégzésre alkalmas tanári szobát is.
Két tanterem egybenyitásával jött létre a könyvtár számára kialakított helyiség, a községi és az iskolai könyvtár összevonásával az iskola épületében működik a település és az iskola könyvtári ellátására hivatott könyvtár.

2017. Táborfalva önkormányzati épületeinek energiahatékonysági felújítása és megújuló energiaforrás-hasznosítása, melynek részeként az iskola épületében megtörtént  a nyílászárók cseréje, a hőszigetelés és a napelemek elhelyezése.

2020. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata saját erőforrásból (21 millió Ft értékben) az általános iskola udvarát, bejáratát térkövezte, szilárd burkolattal látta el.

Csurgay Franciska Általános Iskola 2022-ben

Táborfalva, 2021. március 18.

Készítette: Borsi Mária könyvtáros

Forrás:
1. Szabó Mária: A táborfalvi Általános Iskola története (2021.03.18.)

2.   Rogosz János: Örkény község története
             Örkény : [Örkény Nagyközségi Önkormányzat], 2001.
             ISBN 963 009171 2