Beszélgetés Szücs Gábor autodidakta festővel |
Március végén nyílt meg és egy hónapon át volt megtekinthető Szücs Gábor önálló kiállítása a táborfalvi Jókai Mór Közösségi Színtér nagytermében.
- Bár ez volt a harmadik önálló kiállításom, mégis, amikor megtudtam, hogy megvalósítható lesz Táborfalván (hála Lőrinczi Gabriellának, akinek ezúton is köszönöm, hogy mozgásba lendítette a folyamatot), a szokásosnál is jobban izgulni kezdtem. Minden alkalom fontos, és sokat jelent számomra, de most mégis az otthonomról volt szó. Itt a résztvevők nem érdeklődő ismeretlenek voltak, hanem a család, barátok, régi ismerősök, tanárok, osztálytársak és munkatársak, akiknek a részvétele sokat jelentett. Örültem a lehetőségnek, hogy itthon is megmutathattam a képeimet, és hogy ilyen sokan emlékeztek rám és kíváncsiak voltak arra, hogy miket alkotok. Izgultam, hogy a vendégeknek egy kellemes hangulatú programmal készüljek, de hála kedves barátaimnak, szerintem, ez sikerült. Nagyon hálás vagyok nekik a támogatásért, és remélem, hogy mindenki élvezte a műsort és megkedvelte a művészeket! :-)
- Mikor kezdtél festészettel foglalkozni? Mit szeretnél közölni képeiddel?
- 2019-ben, egy barátom hatására festettem először vászonra. Bár akkor a végeredmény nem volt valami szép, valahogy mégis hatással volt rám és próbáltam újra és újra alkotni valamit. Ennek már öt éve és azóta autodidakta módon fejlesztem magam. Bár az élet néha úgy hozta, hogy hónapokon vagy akár egy éven keresztül nem festettem semmit, manapság, ha van egy kis szabadidőm és ihletem, akkor igyekszem produktívan tölteni, gyakorolni és tovább fejleszteni magam, mert még van hova! :-)
Piros esernyő (2022., vászon, akril)
- Táborfalván nőttél fel, itt jártál általános iskolába. Hogy alakult az életed ezt követően?
- Örkényre jártam középiskolába, ahol leérettségiztem, majd szereztem egy szakmát. Ezután néhány évig még Táborfalván dolgoztam, de 2014-ben néhány barátommal felköltöztünk Budapestre, hogy kicsit kinyíljon számunkra a világ. Imádtam ezeket az éveket, de ahogy ez lenni szokott, mindenki rátalált a saját útjára és önállóan haladtunk tovább az életben.
Zöld rengeteg (2021., vászon, akril)
- Milyen terveid, céljaid vannak?
- Nem szoktam nagy távlatokban tervezni. Megtanultam, hogy ha nagy terveket állítunk fel, akkor csak kergetjük őket, miközben az élet elfut mellettünk.
Csend (2022., vászon, akril)
- Milyennek látod Táborfalvát?
- Szeretem Táborfalvát. Nekem mindig ez lesz az otthon. Itt él a családom és a barátaim, akiket nagyon szeretek, így mindig szívesen térek haza.
- Sikeres alkotó éveket kívánok! Köszönöm szépen a beszélgetést!
- Én is köszönöm, és a megtiszteltetést is, hogy érdemesnek találtak az interjúra. Hálás vagyok érte, és a kiállításon kapott pozitív visszajelzésekért, tanácsokért és szeretetért is. Köszönöm szépen Táborfalva! :)
Borsi Mária
Szűcs Gábor további képei a galériában láthatók >> |
· Admin - 2024. May 13. 08:24 655 megnyitás · |
2024. October 14. Monday, 06:20:21
Nagyközségi és Iskolai Könyvtár
Online katakógus
1993. február - 2023. október
Navigáció
Legújabb cikkek
· Könyvajánló: Tesla b...
· Több évtized a közig...
· Új könyvtárosunk: Ta...
· Programajánló: Ormánság
· Örkényi Református T...
· Elköszön a felelős s...
· Napjaink Erdélyben
· Erdélyi kirándulás
· Ismét Erdélyben jártunk
· Költészet a pódiumon...
· A nemzeti összetarto...
· Beszélgetés Szücs Gá...
· Partneriskolai kapcs...
· Borsi Mária Olvasóve...
· Programajánló: Buzsák
· Több évtized a közig...
· Új könyvtárosunk: Ta...
· Programajánló: Ormánság
· Örkényi Református T...
· Elköszön a felelős s...
· Napjaink Erdélyben
· Erdélyi kirándulás
· Ismét Erdélyben jártunk
· Költészet a pódiumon...
· A nemzeti összetarto...
· Beszélgetés Szücs Gá...
· Partneriskolai kapcs...
· Borsi Mária Olvasóve...
· Programajánló: Buzsák