Haza és haladás

200 éve született Jókai Mór
200 éve kezdõdött a reformkor
100 éve született Nagy János építészmérnök, Táborfalva díszpolgára (1925 – 2014)

Három évforduló, amelyeket összeköt egy tiszta és szent dolog: a közjó szolgálata.

2025. március 21-én errõl a három évfordulóról emlékeztünk meg Táborfalván, a Jókai Mór Közösségi Színtér nagytermében. Nagy Andrásné Polgármester Asszony köszöntõje után Borsi Mária képviselõ, a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság elnöke mondta el gondolatait az ünnepi alkalomról, majd Szabóné Nagy Annamária, a Csurgay Franciska Általános Iskola pedagógusának rendezésében felemelõ, színvonalas mûsort láthattunk az általános iskola tanulóinak elõadásában: Farkas Hanna Ida, Béni Benett, Galambos András, Láncos Attila, Tompa Roland László, valamint Anka Péter és zenész barátai. A rendezvényhez és a Jókai Emlékévhez kapcsolódó kiállításon helyi alkotók mûveit tekinthettük meg, Dibákné Meggyes Anna, Jung István, Litóczki József és Sponga Tamás fotóit, Kovácsné Rigó Márta, Kufár Zsófia, Tóthné Takács Erika kézmûves alkotásait, Soós-Gyõrffy Katalin könyvszobrait, Szücs Gábor festményét és elolvashattuk Szabó Ferenc rövid elbeszélését.

Az ünnepi alkalmon köszönthettük Nagy János díszpolgárunk gyermekeit, családtagjait.
A rendezvény állófogadással zárult.

Köszönjük Mindenkinek, aki hozzájárult ennek a szép és megható alkalomnak a létrejöttéhez!

Borsi Mária

Kapcsolódó tartalom:

– Az ünnepségen készült fényképek megtekinthetõk a galériában   <><><>
Borsi Mária, a Táborfalvi Települési Értéktár elnökének ünnepi beszéde
Szabó Ferenc: Vita a Vigadóban

 

Mi így ünnepeltünk…

A magyar kultúra napja alkalmából a Csurgay Franciska Általános Iskola szavalóversenyt rendezett.

A helyszín a Táborfalvi Nagyközségi és Iskolai Könyvtár olvasószobája volt, melyet Taskó Kata könyvtáros az eseményhez méltó módon rendezett be. Ezúton is köszönjük szépen. A tél témakörében tanultak a diákok szebbnél szebb verseket. Volt szó hóról, madarakról, hóemberrõl, Jég Manóról, téli ünnepekrõl… Harmincnégy alsótagozatos diák nevezett a versmondásra és külön öröm, hogy az elsõ évfolyamos tanulók is nagy létszámmal képviseltették magukat. Nem ijedtek meg a feladattól. Pedig, aki állt valaha ötven emberrel és egy kamerával szemben és úgy próbált bármit is elõadni, az tudja, hogy bizony nem könnyû feladat! Nagyon magas szintû, igényes produkciókat láttunk. Minden gyermek felkészülten érkezett, igazi élmény volt hallgatni a szavalatokat.

A zsûritagoknak – Borsi Mária képviselõ asszony, Hmiró Ferencné Ági néni nyugalmazott óvodavezetõ, Homoki Attila diákönkormányzati képviselõ, Hermán Attila igazgató úr – nem volt könnyû dolguk, hogy eldöntsék, kik is álljanak a dobogóra.

Igazán szép délutánt töltöttünk együtt, méltó módon ünnepeltünk. Köszönjük a gyermekeknek az élményt, amit számunkra nyújtottak, a tanítóknak a felkészítést és a jelenlévõ vagy a szavalóversenyt az élõ közvetítésen keresztül követõ szülõknek a támogatást és hogy velünk voltak ezen az igazán szép délutánon.

Jarábik Tünde tanító

1-2. osztály
1. helyezett: Batta Bianka
2. helyezett: Füzesi Viktória
3. helyezett: Mike János
különdíjas: Gazsó Anna

3-4. osztály
1. helyezett: Juhász Csenge Alexandra
2. helyezett: Albert-Mózsik Lara
3. helyezett: Zsigár Kira
különdíjas: Dobos Hanna

A szavalóversenyen készült képek a galériában láthatók >>
Fotók: Taskó Kata

Január 22 – A magyar kultúra napja

„Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül.”
                              (Kodály Zoltán)

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban Csekén ezen a napon tisztázta le Hymnus című költeményét, amely az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a cenzúra miatt „A magyar nép zivataros századaiból alcímmel”.
Művét 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, és 1903-ban lett az ország hivatalos himnusza.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: az Apáczai Csere János-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, az Éltes Mátyás-díjat, a Karácsony Sándor-díjat, a- Kiss Árpád-díjat, a Németh László-díjat, a Szent-Györgyi Albert-díjat.

A Himusz kottája, Erkel Ferenc kézirata

Kapcsolódó tartalom:

…amikor még csak egy volt a többi között… Kölcsey Ferenc Hymnuszának egy korai kiadásáról (Magyar Nemzeti Levéltár)
A magyar himnusz oldala
Himnusz története (Kölcsey Ház)
A Himnusz regényes története (videó)
A magyar kultúra napja, a Himnusz születésnapja (taborfalva-konyvtar.hu)   |||||||WW
A magyar kultúra napja (Gál Ferenc Egyetem)

Borsi Mária Olvasóverseny

A Csurgay Franciska Általános Iskola 2024. április 11-én megrendezte első olvasóversenyét, melyet Borsi Máriáról nevezett el. Marika hosszú éveken keresztül nagyban hozzájárult diákjaink olvasóvá neveléséhez, a könyvek és a könyvtár megszerettetéséhez. Ezért, mikor 2023. májusában nyugdíjba vonult, iskolánk vezetése úgy gondolta, hogy nem engedi őt el végleg. Így született meg az ötlet, hogy évről évre, minden tavasszal megrendezésre kerül a Borsi Mária Olvasóverseny, melyen Marikát a zsűri tagjai között köszönthetjük.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Pál Mária

Pál Mária vagyok, Erdélyben, Székelykeresztúron születtem, Székelyudvarhelyen nevelkedtem, ott jártam iskolába. Az irodalom szeretetét drága szüleimtől örököltem, tanítóképzős irodalomtanárom megerősített abban a hitemben, hogy olvasni jó, érdemes.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ismeretlen krasznojarszki életrajzi kötet Gyóni Gézáról

A szenzáció erejével hatott az október 21-i sajtóhíradás, miszerint egykori magyar hadifoglyok rejtőző kézirataira találtak rá a Krasznojarszki Helytörténeti Múzeum raktárában. A 20 füzetnyi, immár évszázados lelet legértékesebb kéziratfüzete Gyóni Géza életrajzát és verseit tartalmazza 211 oldalon, melyet Székely Lajos (1883-1919) tartalékos főhadnagy, marosvásárhelyi tanár szerkesztett. Székely tanár úr búcsúztatta a költőt a krasznojarszki hadifogoly temető sírhantjánál, majd a temetés után az egész tábort bejárta Gyóni Géza verskéziratainak összegyűjtéséért.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ozorai Pipó vára

Nemrég barátainknál jártunk Dombóváron és meséltek arról, hogy a felújítás után milyen szép lett az ozorai vár. Nincs túl messze Ozora Dombóvártól, hamarosan megérkeztünk és valódi csoda tárult elénk! A vár gyönyörű, vadszőlővel befuttatott belső udvara, az igényesen, nagy szakértelemmel felújított kiállítóterek, a kiváló, szakszerű tárlatvezetés meggyőzött bennünket arról, hogy ide máskor is el kell látogatnunk!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Programajánló – Fekete István Emlékház, Gölle

120 éve Göllén született és 50 éve Budapesten hunyt el Fekete István író, aki az „erdész-vadász irodalom” legismertebb képviselője, ifjúsági könyvek, állattörténetek írója, Jókai mellett a legkedveltebb magyar író, nemcsak a hazai, de a külföldi olvasók számára is. Valamennyien ismerjük és szeretjük a Tüskevár, a Vuk című regényeit, de sorolhatnánk valamennyi művét…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Réfi Zsuzsanna – Da capo

Negyedszázad, félszáz beszélgetés

Az 1990-es évek óta az egyik legkiválóbb hazai zenei szakíró Réfi Zsuzsanna. A múlt évben jelent meg – Da capo címmel – az elmúlt harminc évben a Gramofon, a Pesti Hírlap, a Zenekar, a Kultura.hu, a Theater.hu, a Lyukasora.hu és még jónéhány nyomtatott vagy online lapban olvasható beszélgetései, mélyinterjúi.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….