Az 1936 márciusában született Szabó Gábor 14 évesen kapott egy gitárt, amin magától tanult meg játszani. Szorgalma páratlan tehetséggel párosult, amit korai halála tört meg. Ő volt az első magyar jazz-zenész, aki nemzetközileg ismert és népszerű volt. Hamar külföldre került, ahol jelentős dalszerző vált belőle, akinek a játéka is különleges erővel bírt a hallgatókra.
Nagy gitárosok egymás közt (balról jobbra): Szabó Gábor, Les Paul, George Benson és Bucky Pizzarelli
(1979) (Fotó: Richard E. Aaron – Getty Images)
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született az udvarhelyszéki Nagygalambfalván, székely középparaszti családban, a királyi Romániában, de május 11-re fogadták el a keresztlevelét, Kányádi Alexandru néven. Mivel születése tényleges napja a román királyság megalakulásának ünnepe is volt, a helybeli őrmester nem engedélyezte, hogy egy „bangyin”, azaz „hazátlan”, a születésével megbecstelenítse a román nemzetet. Sándor pedig az érvényben lévő román törvények miatt nem lehetett.
1989 óta ünnepeljük január 22-én A magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le egy kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát, amely később Magyarország nemzeti himnuszaként vált ismertté. A vers eredeti címe: Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiből, melyet, 1822. év végén kezdett írni.
