A nemzeti összetartozás napja

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

Június 4-én, A nemzeti összetartozás napján közösen emlékezünk történelmünk meghatározó pillanataira és kifejezzük a magyarság egységét határokon innen és túl.

Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította A nemzeti összetartozás napjává.

Kapcsolódó tartalom:
A trianoni béke aláírása (szerző: Tarján M. Tamás, Rubicon online)
A nemzeti összetartozás napja

100. évforduló – 1920. június 4. A trianoni béke aláírása
Pangea: 100 éves a „vörös térkép”
Apponyi Albert trianoni „védőbeszéde”
Szarka Tamás – Kézfogás – A magyar összetartozás himnusza
Apponyi Albert gróf üzenete az amerikai néphez (1929-ből)
Igazságot Magyarországnak! (Erdélyi Szalon Kiadó)
A Fiumei úti sírkertben látható az Apponyi-hintó

Némedi József emlékére…

Származási igazolvány

A 2026. év elején, amikor elvittem Egerszegi Istvánné Ilikének az Örkénytáborról szóló könyvet, egy különös iratot adott át nekem: származási igazolvány, amelyben a Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanárképző Iskola parancsnokságának igazoló bizottsága megállapítja, hogy Némedi József továbbszolgáló számvivő szakaszvezető szülőkig bezárólag tiszta keresztény származású. A származási igazolvány dátuma: 1940. május 6-a.

Borsi Mária

 

Némedi József emlékére… írás az „Életutak” részben olvasható >>

 

Némedi József emlékére…

Származási igazolvány

A 2026. év elején, amikor elvittem Egerszegi Istvánné Ilikének az Örkénytáborról szóló könyvet, egy különös iratot adott át nekem: származási igazolvány, amelyben a Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanárképző Iskola parancsnokságának igazoló bizottsága megállapítja, hogy Némedi József továbbszolgáló számvivő szakaszvezető szülőkig bezárólag tiszta keresztény származású. A származási igazolvány dátuma: 1940. május 6-a.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A magyar költészet napja

Szembe fordított tükrök

Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.
 

Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:
igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás:
Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.
 

Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.
Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában.

Weöres Sándor (1945)

 


1964-től minden évben április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján ünneplik Magyarországon a költészet napját.
Ugyanezen a napon született 1900-ban a magyar irodalom egy másik kiemelkedő alakja, Márai Sándor is.

Ezen a napon minden évben irodalmi könyvbemutatókkal, előadóestekkel, filmvetítésekkel, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, kiállításokkal, színházi előadással, rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt idehaza és a határon túl is. Szinte minden településen rendeznek költészetet népszerűsítő programokat: irodalmi esteket, felolvasást, szavalóversenyeket, versíró pályázatot, versmondó találkozót, slam poetry eseményeket.

Április 11-én koszorúzással egybekötött ünnepséget tartanak József Attila szülőházánál, a IX. kerületi Gát utca 3. szám alatti emlékhelyen.

József Etelka, Pőcze Imre és József Attila

Kapcsoldó tartalom:
József Attila kései versei
József Etelka élete (Ferencvárosi séták)

Platthy ’90 – 1936. március 15. A berlini olimpiai keret fogadalomtétele

1936. március 15-én az örkénytábori Tiszti Kaszinó dísztermében ünnepélyes keretek között tették le az olimpiai fogadalmat a berlini lovaskeret tagjai, köztük Platthy József, aki 90 évvel ezelőtt vadászugratásban bronzérmet szerzett a berlini olimpián.

A fogadalomtételre emlékezve Nagy Andrásné, Táborfalva Nagyközség Polgármestere, Szalay Vilmos, az örkénytábori lovastanárképző történetének gondozója, kutatója és Borsi Mária, a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság elnöke koszorút helyezett el Platthy József lovasszobránál, Tóth Dávid szobrászművész alkotásánál, amely a fogadalomtétel színhelye, az egykori Tiszti Kaszinó előtt áll.

 

A teljes írás a Táborfalvi Települési Értéktár oldalán olvasható

Nemzetőr-dal

Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.

Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!

Nem is adtam a lelkemet bérbe;
Négy garajcár úgyse sokat érne;
Van nekem még öt-hat garajcárom…
Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.

Fölnyergelem szürke paripámat;
Fegyveremre senki se tart számot,
Senkié sem, igaz keresményem:
Azt vegye hát el valaki tőlem!

Olyan marsra lábam se billentem,
Hogy azt bántsam, aki nem bánt
engem:
De a szabadságért, ha egy íznyi,
Talpon állok mindhalálig víni.

Arany János (1848)

 

 

A magyar kultúra napja Táborfalván

2026. január 22-én a táborfalvi Jókai Mór Közösségi Színtér nagytermében irodalmi műsorral köszöntöttük ezt a jeles napot, a Himnusz születésnapját.

Szép és méltóságteljes tiszteletadás volt ez a magyar kultúra napján, melyet a fellépő művészeknek és a rendezvényt létrehozó valamennyi résztvevőnek köszönhetünk. Tóth Sándor színművész, Stefanic Ferenc Alexander író-költő, Duhajné Batuska Ilona óvodapedagógus, Láncos Attila nyolcadik osztályos tanuló, Soós-Győrffy Csaba és a Gyóni Géza Irodalmi Kör tagjainak közreműködésével színvonalas, felemelő műsort láthattunk.

A program felkeltette a Nemzeti Művelődési Intézet érdeklődését, a rendezvényen megjelent munkatársával Gazdik István, a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Vármegyei Igazgatója, aki köszöntötte a résztvevőket és elismerését fejezte ki azért a közművelődésért végzett munkáért, amely Táborfalván zajlik.

A rendezvény zárásaként Nagy Andrásné polgármester asszony pezsgős koccintásra invitálta a jelenlévőket. Törley Talisman pezsgővel, hungaricummal köszöntöttük egymást és kívántunk szép új esztendőt Táborfalva első 2026. évi rendezvényén.

Borsi Mária

Kapcsolódó tartalom:
A magyar kultúra napja Táborfalván – fotógaléria
Január 22-e – A magyar kultúra napja

Január 22-e – A magyar kultúra napja

1989 óta ünnepeljük január 22-én A magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le egy kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát, amely később Magyarország nemzeti himnuszaként vált ismertté. A vers eredeti címe: Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiből, melyet, 1822. év végén kezdett írni.

A Himnusz születésének megünneplése már az 1980-as évek közepén felvetődött, de végül az első évfordulós rendezvényekre 1989-ben került sor. A cél azóta is változatlan, emlékeztetni a magyarságot kultúránk gyökereire, a benne lévő értékekre, a közös örökségre.

A teljes írás itt olvasható >>

50 éves a Platthy József Bajtársi Egyesület

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma, ezen a különleges napon együtt ünnepelhetjük egyesületünk fennállásának 50. évfordulóját.
Öt évtized hosszú idő, elég hosszú ahhoz, hogy generációk nőjenek fel, közösségek formálódjanak, hogy az elkötelezett emberek munkája maradandó értékké váljon.”

Antal Jánosné ünnepi beszéde >>

Sallay Sándorra, Sanyi bácsira emlékeztünk

„Mutassunk példát! Visszaadni a magyar lovaskultúra értékeit az örkényi módszer szerint idomított, őshonos magyar lovakon keresztül. A múlt, a jelen és jövő kapcsolata legyen tájékozódási pont a lovasok kiképzésében.” (Sallay Sándor)

2025. szeptember 18-án Sallay Sándor, a mérhetetlen lovas tudását önzetlenül átadó lovaglótanár örökre itt hagyott bennünket.

Szalay Vilmos írása itt olvasható >>

Czegei gróf Wass Huba (1941 – 2025)

Vasárnap Floridában elhunyt Czegei gróf Wass Huba amerikai dandártábornok, gróf Wass Albert író és Siemers Éva fia.

Wass Huba 1941-ben született Kolozsváron. A család a szovjet csapatok elől Németországba menekült, majd 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. 1964-ben diplomázott a West Point-i katonai akadémián gyalogsági tisztként.

Szolgált Nyugat-Németországban, majd Vietnámban is harcolt, teljesítményéért magas kitüntetéseket kapott: öt Bronz és Ezüst csillaga mellett a Senior ejtőernyős jelvény és a különleges műveleti képességeket jelző Ranger felvarró tulajdonosa is volt.

Kapcsolódó tartalom:
Elhunyt czegei gróf Wass Huba amerikai dandártábornok, gróf Wass Albert író és Siemers Éva fia (Erdélyi Szalon Kiadó)
Meghalt Wass Albert fia, az amerikai dandártábornok (index.hu

„A Művésznő”

Tóth Rozália festőművész (1946 – 2015) emlékkiállítása

A táborfalvi Jókai Mór Közösségi Színtérben nyílt meg a kiállítás 2025. november 9-én. Tóth Rozália szorosan kapcsolódott Táborfalvához, festményei számos lakás és helyi intézmény falát díszítik.

Nagy Andrásné, Táborfalva polgármestere köszöntötte a megjelenteket és a meghívott vendégeket, felidézte a Művésznőhöz fűződő személyes emlékeit.

Az ünnepi alkalmon Tölli Andrea újságíró, a MAG TV főszerkesztője beszélgetett Tóth Sándor színművésszel, Tóth Rozália unokaöccsével, Majer György és Majer Milán zenészek közreműködésével.

Tóth Rozália 1946-ban született Dombegyházán. Művészi pályája Szentendrén indult, de nem itt találta meg saját világát. A Táborfalvához közeli, egykori szarkási iskola épületében alakította ki otthonát és műtermét, amely sok találkozás, beszélgetés színhelye volt több évtizeden át. Tóth Rozália közszereplő volt, részt vett a környék életében, adományozott, szervezett, motivált, élete lényege az adni akarás és a tiszta, egyenes beszéd, az őszinteség volt. Műveivel a közízlést is formálni szerette volna, hogy minél több otthonban eredeti művek legyenek reprodukciók helyett. Tanított rajzolni, festeni, az iskolai rajzversenyek értékelésében is szerepet vállalt.

Az emlékkiállítás rendezője, Sztana Károly Tóth Rozália festményeiből olyan válogatást hozott létre, amely a Művésznő kevésbé ismert arcát mutatja be. A közismert tanya, csendélet témájú képek itt nem szerepelnek, de találkozhatunk elvont, szimbolikus jelentéssel bíró alkotásokkal. A bemutatott művek nagy része magántulajdonban van, melyet a kiállítás időtartamára bocsátottak rendelkezésre: Belusz Mónika, Zsíros József, Sponga Tamás, Sponga Józsefné, Szőrös József, Nagy András, Dr. Kolek István, Szabó Mária, Dr. Sztana Ernő, Mészáros-Bárkányi István, Horváth Ferenc, Sztana Károly.

A kiállításmegnyitó állófogadással zárult.

A kiállítás megtekinthető 2025. november 22-ig, a közösségi színtér nyitvatartási ideje alatt.

                Borsi Mária

 

Az emlékkiállítás megnyitóján készült képek a galériában láthatók >>

Sándor Huszárok

A Centenáriumi Hadtörténeti Egyesület tagegyesületeivel szeptember 28. napján Táborfalván a Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanár Képző Intézet átadásának 95. évfordulója alkalmából kopjafát avatott es egyben koszorút helyezett el Örkénytábor hősi halottjainak emlékművénél.

A videó alatt Szalay Vilmos gondolatai hallhatók.

Egy megvalósult álom…

Kapcsolódó tartalom:
Amikor egy álom valóra válik – Szalay Vilmos gondolotai az örkénytábori megemlékezésről
Háború és rendvédelem, lovas póló és dámalovas, huszárkarüsszel…
Mozaikok Örkénytábor történetéből 1875-2025 – Könyvbemutató

1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja és a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja

Megemlékezés és kiállításmegnyitó

2025. október 22-én a táborfalvi Jókai Mór Közösségi Színtér színpadán a Csurgay Franciska Általános iskola hatodik osztályos tanulóinak színvonalas és megható műsorát láthattuk. Felkészítő pedagógusok: Konczig Kitti, Túri Xénia és Szöllősi Aranka. Az ünnepség résztvevői voltak Erdélyből érkezett vendégeink, a nagybaconi Konsza Samu Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai és diákjai, iskolájuk Csicsergő énekkarának előadásában hallhattuk a Kormorán Együttes „Isten ujja megérintett” című dalát, felkészítő pedagógus Sorban Hanna zenetanárnő.

Az ünnepi megemlékezéshez kapcsolódik a művelődési házban megrendezett kiállítás, melyet Nagy Bence önkormányzati képviselő mutatott be. Köszönetet mondott a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta az „1956 Forradalom és szabadságharc” című kiállítás anyagát, amely 2025. október 22. és november 3. között megtekinthető a közösségi színtér nyitvatartási idejében.
Az előadás után Háfra László Jegyző Úr és Önkormányzatunk Képviselő-testületének megjelent tagjai az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés koszorúját. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművénél koszorúval fejezték ki tiszteletüket a nagybaconi Konsza Samu Általános Iskola és Gimnázium képviselői, a Csurgay Franciska Általános Iskola Intézményvezetője és nyolcadikos tanulói. A táborfalvi egyesületek, civil szervezetek koszorúkkal emlékeztek a forradalom hőseire és áldozataira: a Platthy József Bajtársi Egyesület, a Kéknefelejcs Nyugdíjas Klub, a Nosztalgia és Hagyományőrző Kulturális Egyesület, a Táborfalvi Horgász Egyesület, a Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Egyesület, a Táborfalvi Községi Sportegyesület, az Örkény-Tábor Vadásztársaság, a Táborfalvi Hagyományőrző Íjász Egyesület, a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság. A Napraforgó Óvoda és a Cseperedő Bölcsőde koszorúját Omelkáne Csernai Andrea óvodaigazgató, Páll Krisztina, a Bölcsőde szakmai vezetője és a gyerekek helyezték el az emlékműnél.
Az ünnepi megemlékezés állófogadással zárult a Polgármesteri Hivatal aulájában.

                               Borsi Mária

Az ünnepségen készült képek a fotógalériában láthatók >>

Október 6.

Az Aradi Vértanúk emléknapja, nemzeti gyásznap, amikor a magyar szabadságharc leverése után 1849. október 6-án kivégzett 13 honvédtábornokra és gróf Batthyány Lajosra emlékezünk, aki Pesten halt meg.

A tizenhárom aradi vértanú 1849. október 6. Bellony László (1900) festménye után készült színes olajnyomat

A tizenhárom aradi vértanú 1849. október 6. Bellony László (1900) festménye után készült színes olajnyomat

Ady Endre: Október 6.

Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott – hősi áron –
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsucsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szivünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.

Háború és rendvédelem, lovas póló és dámalovas, huszárkarüsszel…

„Háború és rendvédelem, lovas póló és dámalovas, huszárkarüsszel, minden amit ember és lova képes bemutatni. Ezt láttuk Örkénytáborban megidézve annak szellemiségét, múltját, láttuk jelenét és várjuk biztató jövőjét.”

                                   Babák László

További képek a fotógalériában láthatók >>

Örkénytábor 150/95. évfordulós megemlékezés

Váradiné Csurgay Franciska – ügyvéd férje halála után – 1875-ben, 1500 katasztrális hold területet adott el katonai (tüzérségi) lőgyakorlatok céljára, a mai Táborfalva és Örkény közelében. Ez a terület ma is, azaz 150 éve honvédségi tulajdon. 1930-ban, 95 éve itt hozták létre az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképző és Hajtóiskolát, mely a honvédtisztek képzésén túl a civil lovassport érdekében is működött.

A kettős évforduló alkalmából (2025. szeptember 28-án) Táborfalva Önkormányzatával közös szervezésben, be kívánjuk mutatni a monarchia korától, a két világháború időszakán át napjainkig a ló és ember kapcsolatát, kiképzettségét háborúban és békében.

Programtervezet – Örkénytábor 150/95. évfordulós negemlékezésre (pdf)

Lovakrul – Tóth Béla szobrászművész kiállítása Budapesten

Az idén százesztendős Kincsem Park szervezésében Lovakrul címmel ünnepi kiállítás nyílik Tóth Béla Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotásaiból.

  • Megnyitó: 2025. augusztus 5. kedd, 18 óra
  • Helyszín: Aranytíz Kultúrház Átrium Galéria (Budapest, V. kerület, Arany János utca 10.)
  • A kiállítást megnyitja: Tóth Dávid szobrászművész és Szotyori Nagy Ádám, a Kincsem Park ügyvezető igazgatója
  • A megnyitón közreműködik: Tóth Benedek Ágoston, klasszikus gitár
  • A kiállítást rendezte: Tóth Dávid, Krebs András

Nyitva tartás:

Hétköznap: 9:00-19:00, hétvégén: 10:00-16:00.
A kiállítás 2025. augusztus 31-ig tekinthető meg.

Tóth Béla (1941-2022) „a lovak szobrásza”, kiemelkedő alkotása a lóversenypálya bejáratánál található Kincsem szobor.

Édesapjának, id. Tóth Béla lovas mesteredzőnek köszönhetően életre szóló barátságot kötött a lovakkal. Kiválóan lovagolt, és szenvedélyesen rajzolta négylábú társait, akik fontos szerepet játszottak művészi fejlődésében. Szabó Iván, Somogyi József és Pátzay Pál szobrászművészek, valamint Barcsay Jenő anatómiaprofesszor voltak a mesterei.

Kapcsolódó tartalom:

Elhunyt Tóth Béla, a lovak szobrásza
Beszélgetés Tóth Dávid szobrászművésszel