Kedves Olvasóink!
Fogadják sok szeretettel Kisér Gábor filmjét.
Kapcsolódó tartalom:
– Régmúlt Örkénytáborban és Táborfalván <>><>>>>> https://taborfalva-konyvtar.hu/viewpage.php?page_id=12
– Album: Régmúlt Örkénytáborban és Táborfalván <><><> https://www.taborfalva-konyvtar.hu/photogallery.php?album_id=50
– Táborfalva, Örkénytábor 1. rész (Kisér Gábor filmje)
– Táborfalva, Örkénytábor 2. rész (Kisér Gábor filmje)
127 éve, 1898. augusztus 1-jén, Budapesten hunyt el Arany László, költő, népmesegyűjtő, Arany János fia.
Későn
(Lenau után, – Szalay Gizelának.)
Már elnyit a tavasz, varázsa széled,
Szép álma eltünt, el van zengve dalja,
Üde virágát nyári hő aszalja,
– Munkára int, küzdésre hí az élet.
A ló nyerít, a harc lármája éled,
Körülvesz, elborít küzdés zsivajja,
S a küzködő, – míg majd sír nem takarja –
Nyugalmat, enyhülést ritkán remélhet.
Leányka! ó ama tavasz korában
Miért kerestelek mindig hiában?
Eszmény valál, kit vágyam üldözött;
Most megjelensz, szívemmel játszva játszol,
Föl-fölmerülsz s megint eltünni látszol
E zajgó életáradat között.
1875
Kapcsolódó tartalom:
– Arany László (1844 – 1898) – Hegedűs Géza: Irodalmi arcképcsarnok
– Arany László összes költeménye (1844 – 1898) – MEK
– Onagy Zoltán – Arany László – Irodalmi Jelen
– Petőfi Sándor – Arany Lacinak
Táborfalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 32/2015 (IV.28.) határozatával döntött a Települési Értéktár létrehozásáról és az értéktár létrehozásával, gondozásával kapcsolatos feladatok ellátására megalakította a Települési Értéktár Bizottságot.
A bizottság elnökének Birinyi András alpolgármestert, bizottsági tagjainak Szalay Vilmost és Borsi Máriát választotta.
A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság döntése alapján 1/2015 (V.15.) számon, kulturális örökség kategóriában az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet 2/2015 (V.15.) számon, kulturális örökség kategóriában a Birinyi Gyűjtemény bekerült a Települési Értéktárba.
A Települési Értéktárba felvett nemzeti értékek adatait a helyi értéktár bizottság elküldte a Megyei Értéktár Bizottságnak és javaslatot tett a táborfalvi adatok megyei értéktárba történő elhelyezésére.
A Megyei Értéktár Bizottság a javaslatot elfogadta, így mindkét helyi értékünk bekerült a Pest Megyei Értéktárba (59/2015. sz. határozat).
Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2015. május 15-én tartott alakuló ülésének jegyzőkönyve (pdf)
Táborfalvi Települési Értéktár Facebook oldala
Gratulálunk Szalay Vilmosnak kitüntetése alkalmából!
A Honvédelemért Kitüntető Cím III. fokozatát adományozta Szalay Vilmos számára Magyarország honvédelmi minisztere a Magyar Honvédelem Napja alkalmából. A díjátadóra 2026. május 20-án került sor a Stefánia Palotában.
Szalay Vilmos méltatása kitüntetése alkalmából:
„Szalay Vilmos évtizedek óta foglalkozik a népi lovas hagyományőrzéssel, megalakította a Tatárszentgyörgyi Stipa Népi Hagyományőrző Egyesületet, amellyel 15 évvel ezelőtt kapcsolódott be a katonai hagyományőrzésbe. Nevéhez fűződik több I. világháborús hadieszköz felújítása, újjáépítése és fogatolása. Ilyenek pld. tábori konyha, sebesültszállító fogat, parancsnoki hintó és tränwagen. Magyarországon egyedülállóan megvalósította egy Uchatius löveg 6-os fogattal történő vontatását, amelyet több katonai hagyományőrző rendezvényen is felvonultatott. Szervezi és tevékenyen részt vesz Örkénytábor katonai múltjának kutatásában, hagyományainak ápolásában, évfordulós rendezvényeket szervez, jelentős eredményeket ért el Platthy József huszár ezredes olimpikon sportpályafutásának kutatásában is. A katonai hagyományőrzők munkáját nagy önzetlenséggel segíti, abban tevékenyen részt vesz, pótolhatatlan lovas szaktudását a rendezvények sikeres és biztonságos végrehajtása érdekében a katonai hagyományőrzés szolgálatába állítja.”
Tisztelettel és szeretettel gratulálok Szalay Vilmosnak, aki az örkénytábori lovas hagyományok történetének gondozója, kutatója, aki munkásságával hozzájárult településünk, Táborfalva értékeinek feltárásához és életben tartásához.
Borsi Mária, a Táborfalvi Település Értéktár Bizottság elnöke
– További képek a fotógalériában >>
– Videó >>
– Táborfalvi Települési Értéktár >>
Vitéz jákfai Gömbös Gyuláról
1939-től állt egy szobor Örkénytáborban a Tiszti Kaszinó mellett. A szobor talapzatán a következő felirat volt olvasható:
„ÖRKÉNY VITÉZ”
„Gömbös Gyula soha el nem múló emlékének
állította a M. KIR. Földművelésügyi Miniszter
1939”
A szobor ifj. Vastagh György szobrászművész alkotása volt.
Szalay Vilmos írása irása itt olvasható >>
Platthy ’90 – 1936. március 15. A berlini olimpiai keret fogadalomtétele
1936. március 15-én az örkénytábori Tiszti Kaszinó dísztermében ünnepélyes keretek között tették le az olimpiai fogadalmat a berlini lovaskeret tagjai, köztük Platthy József, aki 90 évvel ezelőtt vadászugratásban bronzérmet szerzett a berlini olimpián.
A fogadalomtételre emlékezve Nagy Andrásné, Táborfalva Nagyközség Polgármestere, Szalay Vilmos, az örkénytábori lovastanárképző történetének gondozója, kutatója és Borsi Mária, a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság elnöke koszorút helyezett el Platthy József lovasszobránál, Tóth Dávid szobrászművész alkotásánál, amely a fogadalomtétel színhelye, az egykori Tiszti Kaszinó előtt áll.
A Szent György Képes Sportlap 1936. április 15-i számában (95. oldal) így számol be az ünnepi eseményről:
„Ünnepélyes keretek között tették le az olimpiai fogadalmat a berlini lovaskeret tagjai március 15-én a Tiszti Kaszinó dísztermében. Az olimpiai eszme és a fogadalom jelentőségét v. Tóthvárady-Asbóth István ny. altábornagy, a MLEOSz intézőbizottsági tagja méltatta magas színvonalú beszédében. Majd v. szigeti Szabó Géza szds, a Honvéd Lovas Olimpiai Bizottság főtitkára felolvasta a fogadalom szövegét, amelylyel 25 katonatiszti lovas és 8 lovas pólójátékos ünnepélyesen elkötelezte magát, hogy mindent megtesz, hogy az olimpiai lovasversenyeken őseink lovasszellemétől áthatva, igaz magyar virtussal és becsülettel álljon helyt a magyar nemzeti színekért. Az ünnepélyes fogadalmat a magyar lovassport vezetői nevében v. kistoronyi Denk Gusztáv altábornagy, lovassági szemlélő, a H.L.O.B. elnöke köszönte meg, aki beszédét a következőképen végezte: „Ne azt nézzük csak, hogy valamely olimpiai versenyben a magyar lovasok hány díjat nyertek, milyen előkelő, vagy előnytelen helyezést értek el, hanem elsősorban azt, hogy versenyzőink mindegyike lova és saját maga képességeit és tudását helyes edzéssel a lehető legmagasabb fokra képezte-e és a versenyben képességeinek és tudásának ezt a legmagasabb fokát teljes mértékben latba is vetette-e? Ha ezt megtette, úgy tekintet nélkül a tényleg elért helyezésre, megtette kötelességét és kiérdemelte a haza háláját és elismerését. Reméljük és elvárjuk, hogy Ti, így fogtok cselekedni!” Az ünnepélyes fogadalomtételen Kiss Ferenc altábornagy, a MLEOSz ügyv. alelnöke, v. Gorondy-Novák Elemér, Burián Mihály és Prónay Sándor tábornokok, Decseva Zoltán ezredes és Múzsa Gyula felsőházi tag vettek részt.”
Köszönjük Szalay Vilmosnak, hogy megosztotta velünk ezt a nem közismert információt a fogadalomtétel időpontjáról és helyszínéről!
Borsi Mária
Fotó: Szalayné Zátrok Éva
Kapcsolódó tartalom:
– Platthy ’90 – 1936. március 15. A berlini olimpiai keret fogadalomtétele és 2026. március 13-i koszorúzás (galéria)
Platthy József díjugrató olimpikon emlékére
90 évvel ezelőtt, 1936. augusztus 1-je és 16-a között rendezték meg a nyári berlini olimpiai játékokat, ahol Platthy József, lovas körökben használatos becenevén Zsiga bácsi vadászugratásban lett egyéni harmadik. Az évfordulóról Táborfalva Nagyközség Önkormányzata és a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság emlékünnepséggel és kiállítással emlékezik meg, melynek pontos időpontjáról később adunk tájékoztatást.
Platthy József alezredes, posztumusz ezredes (Karancskeszi, 1900. december 17 – Budapest, 1990. december 21.) az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet legmagasabb sportsikereket elérő lovasa, a magyar díjugrató sport kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert alakja, a lovassport első és eddig egyetlen magyar olimpiai éremszerzője, a legmagasabb lovas kitüntetés, a gróf Széchenyi István Emlékérem kitüntetettje.
Platthy József életműve a Táborfalvi Települési Értéktár és a Pest Vármegyei Értéktár megbecsült nemzeti értéke.
2026-ban emlékezünk meg az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovastábor (1926) létrejöttének 100. évfordulójáról. (A Lovastábor parancsnoksága alá helyezik az 1930-ban megalakult Lovagló és Hajtótanárképzőt.)
Kép:
Tóth Dávid szobrászművész és alkotása, Platthy József lovasszobra a szoboravató ünnepségen, 2023. május 26-án. (Fotó: Sponga Tamás)
Változás a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottságban
Örömmel adunk hírt az érdeklődőknek arról, hogy a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottságban üdvözölhetjük Fekete Gyulát, az Örkénytáborról szóló könyvek társszerzőjét, aki több éven át a Táborfalvi Mozaik című helyi közélet lap felelős szerkesztője volt (2016. június – 2024. június). A Bizottság 1/2026 (II.11.) számú határozatával elfogadta Fekete Gyula tagságát.
50 éves a Platthy József Bajtársi Egyesület
2025. november 6-án ünnepelte a Platthy József Bajtársi Egyesület megalakulásának 50. évfordulóját. Az ünnepségen Antal Jánosné mondott ünnepi beszédet, amely itt olvasható >>
Életem kész regény – Beszélgetés Platthy József olimpikonnal
Tisztújítás a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottságban
A Táborfalvi Nagyközségi és Iskolai Könyvtár új könyvtárosa Zalavári Gábor 2025. április 17-től, így a Települési Értéktár Bizottság a hagyományoknak megfelelően a bizottság tagjává választotta.
Jegyzőkönyv
Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2025. április 30-án tartott üléséről (pdf)
Települési értékeink a Nemzeti Értékek Tára felületén
„Települési értékeink az országos értéknyilvántartó felületen” címmel Pest Vármegye Önkormányzata tájékoztató fórumot tartott 2025. március 6-án a Vármegyeháza Dísztermében.
Az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztálya által létrehozott Nemzeti Értékek Tára (NEKTÁR) elnevezésű értéknyilvántartó felület azt a célt szolgálja, hogy az értéktárakban szereplő értékeket összegyűjtse és egy országos adatbázisban közzétegye a nagyközönség számára.
A fórum témája elsősorban a NEKTÁR felülettel kapcsolatos teendők áttekintése volt, ahol Táborfalvát képviseltem a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság elnökeként.
Borsi Mária
Kapcsolódó tartalom:
– „Települési értékeink az országos értéknyilvántartó felületen” tájékoztató fórum a Vármegyeházán
– Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár
Jegyzőkönyv
A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2025. február 13-án tartott üléséről (pdf)
Tájékoztató a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság tevékenységéről, 2024. október 16. (pdf)
Változások a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottságban
2024 júniusában Birinyi András, a Települési Értéktár Bizottság korábbi elnöke lemondott tisztségéről, ezt követően Nagy Andrásné polgármester felkérte Borsi Máriát az elnöki feladat ellátására, melyet Táborfalva Nagyközség Képviselő-testülete is jóváhagyott. 2024. augusztus 1-jétől Taskó Kata Táborfalva könyvtárosa, így természetesen, a bizottság tagja is, hiszen a Települési Értéktár dokumentációjának kezelője.
A Táborfalvi Település Értéktár Bizottság tagjai:
Borsi Mária elnök
Sponga Tamás, a Bizottság tagja
Taskó Kata, a Bizottság tagja
Elérhetőség:
Nagyközségi és Iskolai Könyvtár 2381 Táborfalva, Iskola u. 7.
Tel.: +36 29 382 952
e-mail: [email protected]
[email protected]
Új helyi érték a Táborfalvi Települési Értéktárban
Örömmel adunk hírt arról, hogy „Táborfalvi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom és műalkotásai” címmel újabb helyi értékünket vette fel a Települési Értéktárba, épített környezet és kulturális örökség kategóriában a Települési Értéktár Bizottság (1/2023 (V.9.) számú határozat). A javaslat benyújtója Mészáros Csaba plébániai kormányzó, a javaslat elkészítésében tevékeny szerepet vállalt Gregus Erzsébet, Sponga Tamás és Borsi Mária.
A templomot Garay András és Garay Dóra építészek tervezték. A kivitelező a lajosmizsei Gomép Kft. volt, Gombkötő Márk irányításával.
Az alapkőletétel 2006. március 24-én, a templom felszentelése 2007. május 20-án volt, Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szolgálatával.
A régi kápolna átalakításával létrejött a Szent Imre Közösségi Ház, a sportcsarnokká alakított régi tábori Szent Imre templom emlékére. A Szent Imre Házban lévő sekrestyét egy folyosó köti össze a templommal. A 12×25 méter alapterületű liturgikus tér 200 férőhelyes, a karzaton még hatvan hívő foglalhat helyet. Az altemplom urnafülkéiben ötszáz urna elhelyezése lehetséges. Az urnatemetőben épített ossariumban kapnak végső nyughelyet azok a falu határában, a második világháború harcaiban elesett német katonák, akik jeltelenül lettek eltemetve.
A templom bejárati ajtaját Varga László fafaragó művész domborműve díszíti.
A Szűzanyát és a koronázási jelvényeket ábrázoló 270×105 cm nagyságú mozaik oltárképet Bráda Tibor és Tölg-MolnárZoltán Munkácsy-díjas művészek készítették.
A natúr színű égetett agyag stációk Bubelényi Zsanna keramikus művész munkái.
A magas színvonalú kőmunkák (oltár, ambó, tondó, ossarium) Kovács Márton (Oscar) táborfalvi kőszobrász művész alkotásai.
A mívesen faragott kőoltárba Szent Justinus vértanú ereklyéjét helyeztek el a templom felszentelésekor.
A belső térben békés harmóniát alkotnak a természetes anyagok: a tégla, a kő, az agyag; a föléjük boruló impozáns szabadon látható gerendázattal.
Magyarok Nagyasszonya oltarmozaik – Mária a kisdeddel
Az építők a közösségi ház előtt díszburkolatú emlékparkot és pengefalas emlékművet készítettek. Az emlékmű kriptájában a Hadtörténeti Intézet helyezi el azoknak a hősi halált halt különböző nemzetiségű katonáknak a földi maradványait, akik hollétéről Magyarország Dunától keletre eső területén tudomást szereznek.
(Forrás: Ami felépült : Szent Imre Közösségi Ház Magyarok Nagyasszonya Templom,
Kerékgyártó László írása, Kápolna, 2007. május, 4. oldal)
Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett
Táborfalva fiatal település, a közösségépítés, a hagyományteremtés és az identitás kialakításának egyik lehetősége és tere a megvalósult templom, amely az egész település lakóinak, de főleg a katolikus hívek összefogásának eredményeként jött létre. A kialakított egyházi központ nemcsak a hitélet megújítását (bibliakör, énekkar, ökumenikus alkalmak), hanem a karitatív tevékenységek (karitász tábor, baba-mama kör, adományozás) megvalósítását is szolgálja.
Táborfalván a római katolikus templom olyan egyedi építészeti – művészeti alkotás, amely a település további fejlődésében, arculatának kialakításában inspiráló lehet, példaértékű, nincs hozzáfogható Táborfalván. Művészi igényességgel kialakított funkcionális terek jellemzik az épületegyüttest.
Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság
Galéria:
Táborfalvi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom és műalkotásai a Települési Értéktárban >>
Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életműve bekerült a Pest Vármegyei Értéktárba
Platthy József életműve – Táborfalva
Platthy József alezredes (Karancskeszi, 1900. december 17. – Budapest, 1990. december 21.) az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet legmagasabb sportsikereket elérő lovasa, a magyar díjugrató sport kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert alakja, a lovassport első és eddig egyetlen magyar olimpiai éremszerzője, az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon vadászugratásban bronzérmet szerzett a Sellő nevű angol telivér kancával.
Tovább a Pest Vármegyei Értéktár oldalára >>
Változás a Települési Értéktár Bizottságban
Az elmúlt évek során a Települési Értéktár megbecsült helyi értéke lett
Matyófalvi Gábor Háborús Emlékműve és Platthy József díjugrató olimpiai bronzérmes életműve, valamint több helyi értékünk bekerült a Pest Megyei Értéktárba is:
az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanárképzú Intézet, a Birinyi Gyűjtemény, a Gyökereink Emlékudvar, a Platthy József Bajtársi Egyesület, a Táborfalvi Lú- és Gyakorlótér természeti értékei.
2021-ben Szalay Vilmos felmentését kérte a bizottsági munka alól, ezúton is köszönjük többéves munkáját! A bizottság új tagjának Sponga Tamást választottuk, aki eddig is kutatta és rögzítette írásban és fotókon Táborfalva és a környék értékeit, a Nagyközségi és Iskolai Könyvtár honlapjának készítújeként folyamatosan közzéteszi a Települési Értéktár dokumentációját, a könyvtár honlapján megtekinthetú helytörténeti írásokkal, dokumentumokkal, iskolai tablókkal is a helyi értékek megismerését, megúrzését segíti.
Kedves Táborfalviak! Kérjük, gondolják végig, milyen helyi értékünk van, amely bekerülhetne a táborfalvi értéktárba! Több kategóriában szerepelhet nemzeti értékünk: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari- és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus. Javaslataikkal keressék meg a Táborfalvi Értéktár Bizottságot!
Elérhetőség:
Birinyi András elnök
Borsi Mária
Sponga Tamás
Nagyközségi és Iskolai Könyvtár 2381 Táborfalva, Iskola u. 7.
Tel.: +36 29 382 952
email: [email protected]
Települési Értéktár Bizottság
Kép: A nemzeti értékpiramis
Forrás: https://hungarikum.hu/
Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életműve bekerült a Táborfalvi Települési Értéktárba
A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 1/2021 (I.28.) számú határozatával döntött Platthy József életművének felvételéről a Települési Értéktárba sport kategóriában.
Platthy József alezredes (Karancskeszi, 1900. december 17. – Budapest, 1990. december 21.) az Örkénytábori* Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet legmagasabb sportsikereket elérő lovasa, a magyar díjugrató sport kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert alakja, a lovassport első és eddig egyetlen magyar olimpiai éremszerzője, az 1936. évi berlini nyári olimpiai játékokon vadászugratásban bronzérmet szerzett a Sellő nevű angol telivér kancával. Díjugratásban nyolcszor szerzett magyar bajnoki címet, több mint száz magyar és tizenhét nemzetközi lovasverseny győztese. Kiemelkedő huszár, parancsnok és lovaglótanár, a legmagasabb lovas kitüntetés, a gróf Széchényi István Emlékérem kitüntetettje
(* Az egykori Örkénytábor a mai Táborfalva része.)
Platthy József, becenevén Zsiga bácsi fiatalkorától kezdve haláláig elválaszthatatlan volt a lovaktól és a lovaglástól. A második világháború utáni években, mint korábbi ludovikás tiszt, nem volt szívesen látott személy. Pár évig kétkezi munkát kapott csak, de páratlan lovastehetsége és szorgalma visszasegítette a lovakhoz. Az 1950-es évektől haláláig több lovarda és ménes is örülhetett, hogy Zsiga bácsi náluk edzhette szeretett lovait és lovasait. A magyar és a nemzetközi lovassport őrzi emlékét, hiszen lovasstadiont, iskolát, művelődési intézményt neveztek el róla. A rendszeresen megszervezett Platthy József Emlékversenyeken a vadászugratást Platthy József emlékszámnak nevezik. Olimpiai érmét, elismeréseit Sárváron, a Huszármúzeumban őrzik. A Kincsem Parkban mellszobrot állítottak Platthy Józsefnek.
Örkénytábori csúszdán
Táborfalvához (az egykori Örkénytáborhoz) több szálon kötődik Platthy József, hiszen az 1930-ban Budapestről Örkénytáborba áthelyezett Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet egykori növendékéből az olimpiai díjugrató csapat tagja, majd 1940-től annak vezetője lett. Platthy József a magyar huszárhagyományok, a lovasképzésre épülő lovassport nemzetközileg elismert, kiemelkedő alakja, versenyzője, oktatója. A lovastiszti és honvédképzés világhírű örkénytábori módszertani központjában készült fel, tudását oktatásban, harcászatban, lovassportban egyaránt kamatoztatta. Az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet leghíresebb sportolója, hírvivője.
Táborfalván a Helyőrségi Művelődési Otthonban emléktábla, valamint az ott működő Platthy József Bajtársi Egyesület őrzi emlékét, életműve Táborfalva megbecsült, elismert helyi értéke, méltó a Táborfalvi Települési Értéktárban történő elhelyezésre.
Kapcsolódó oldalak:
Platthy József, Zsiga bácsi (lovasok.hu)
Lovaglótanárok arcképcsarnoka – Platthy József (Lovak és lovasok: Lovaglótanárok arcképcsarnoka 9.)
Platthy József adatlapja (Magyar Olimpiai Bizottság)
Platthy József emlékére (videó)
Platthy József életrajz (Magyar Életrajzi Lexikon)
Örkénytábor nagyjaira emlékeztek (lovasok.hu)
Huszármúzeum, Platthy József sikere a berlini olimpián (Huszármúzeum)
Életem kész regény – Platthy Józseffel Feledy Péter beszélget (videó)
Számos érték került már be Táborfalváról a Pest Megyei Értéktárba
Számos érték került már be Táborfalváról a Pest Megyei Értéktárba. Ezek közül kiemelkedik az Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképző Intézet, amelynek októberben a 90. évfordulóját ünneplik. A legfrissebb, Táborfalva által szolgáltatott Pest megyei érték a lő- és gyakorlótér, amelynek élővilágáról a közelmúltban egy 25 perces dokumentumfilm is készült.
Borsi Máriával, Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság tagjával készült beszélgetés a következő linkekről hallgatható meg:
Az eredeti hír és a beszélgetés a Rádió Dabas honlapján >>
A beszélgetés meghallgatható itt is >> 1. rész, 2. rész
Pest Megyei Értéktár honlapja >>
Kapcsolódó írás – Beszélgetés Csóka Annamária biológussal
Kedves Táborfalviak!
Örömmel adunk hírt arról, hogy „A táborfalvi lő- és gyakorlótér természeti értékei” helyi értékünk bekerült a Pest Megyei Értéktárba.
Köszönjük az értéktárhoz beküldött javaslatunk elkészítésében nyújtott szakmai segítséget és támogatást Csóka Annamária biológusnak, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektvezetőjének!
A képre kattintva megtekinthető a videó
Kapcsolódó írás: „Beszélgetés Csóka Annamária biológusssal” >>
A Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság döntése alapján felvételt nyertek a települési értéktárba „A Táborfalvi Lő- és Gyakorlótér természeti értékei” természeti környezet kategóriában, 1/2019 (V. 07.) számon.
A szakmai javaslatot Csóka Annamária, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság „Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén” (LIFE+ Természet program- LIFE10NAT/HU/000020) projektvezetője készítette, ebből a javaslatból idézünk:
„A Turjánvidék mint földrajzi egység a Duna-völgy és a Duna–Tisza közi Homokhátság között húzódik kb. 100 km hosszan, de csak néhány km szélességben. Ennek a páratlanul fajgazdag vizes és homoki élőhely-rendszernek az északi részén terül el a Turjánvidék Natura 2000 terület, melynek a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér a részét képzi. Ezt a lőteret 1876-ban alapították, Magyarország második legnagyobb, működő katonai lőtere, mely viszonylagos elzártsága miatt kivételes természeti értékeket tudott megőrizni.
A terület mélyebben fekvő részein éger-kőris láperdők, láprétek, zsombékosok alakultak ki. A déli, szárazabb részen főként homokpuszta gyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Ezek az élőhelyek számos értékes növény- és állatfajnak nyújtanak menedéket, köztük bennszülött fajoknak is. Ilyen például a rákosi vipera, Magyarország és Európa egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata, vagy a homoki nőszirom, melynek legnagyobb hazai állománya itt él.
Jelenleg több mint 300 védett állat- és növényfajt tartunk nyilván a területről. A természeti értékek megőrzésének egyik nagy kihívása, hogy a természetvédelmi és honvédelmi érdekeket egyszerre kell érvényesíteni, hiszen a lőteret jelenleg is aktívan használják katonai célokra.
A Táborfalvai Lő- és Gyakorlótéren Turjánvidék LIFE+ néven 2011-2018 között természetvédelmi célú, európai uniós finanszírozású, komplex pályázat zajlott.
A lőtér szabadon nem látogatható, a belépéshez engedély szükséges.
A terület magyarországi és európai viszonylatban egyedülálló természeti kincseknek ad otthont, rendkívüli érték a nagy összefüggő területe is. Miközben rendkívül sérülékeny fajoknak és ritka élőhelytípusoknak nyújt menedéket, történelmi, honvédelmi szempontból is nagy múlttal rendelkezik. Ez a kettősség unikálissá teszi, mindenképpen méltó az értéktárba való felvételre.”
A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe: www.turjanvidek.hu (magyar és angol nyelven)
Táborfalva – A természetes lőtér (magyar nyelvű, angol felirattal), 25 perc, rendező: Mosonyi Szabolcs, Bagladi Erika, 2017. https://www.youtube.com/watch?v=59RLzca1MZA
Jegyzőkönyv – Készült a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2019. május 7-én tartott üléséről (pdf)
Bekerült a Pest Megyei Értéktárba a Gyökereink Emlékudvar és a Platthy József Bajtársi Egyesület
Gyökereink Emlékudvar
Az emlékudvarban kiállított szekerek valamennyi alkatrészét egyedileg készítették, a kiállított kocsik az 1960-as évekig voltak használatban.
Tovább a Pest Megyei Értéktár oldalra >>
Platthy József Bajtársi Egyesület
Az Egyesületet az egykori Örkény-tábor területén 1975. december 11-én 11 fő alapította. Az alakuló ülés jegyzőkönyve szerint, Fegyveres Erők Nyugdíjas Klubja néven.
Az alapító tagok részben nyugállományú katonák, részben nyugállományú polgári alkalmazottak voltak. Működése a táborfalvi Helyőrségben, a Helyőrségi klub épületében kezdődött, a nyugállományú katonák, honvédségi dolgozók és családtagjaik szabadidős programjai szervezésére és végrehajtására.
Tovább a Pest Megyei Értéktár oldalra >>
Táborfalva két helyi értéke bekerült a Pest Megyei Értéktárba
Örömmel tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy Táborfalva két helyi értéke bekerült a Pest Megyei Értéktárba!
Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2017. október 17-én tartott ülése
A Települési Értéktárba beérkezett javaslatok megvitatása, határozathozatal a felvételről, melyek a kövezkezők:
– Háborús emlékmű Táborfalva (Matyófalvi Matyó Gábor alkotása), benyújtó: Borsi Mária
További információ:
Háborús emlékmű (Köztérkép)
Matyófalvi Matyó Gábor – Emlékművek, emlékmű-tervek (1973-1996)
– Gyökereink Emlékudvar, benyújtó: Szalay Vilmos
További információ:
Gyökereink Emlékudvar átadása – film, fényképek
Gyökereink Emlékudvar és bemutató épület
– Platthy József Bajtársi Egyesület, benyújtó: Juhász Gábor
Platthy József Bajtársi Egyesület története
Platthy József Bajtársi Egyesület megalakulásának 40. évfordulója (film)
Platthy József (Wikipédia)
Jegyzőkönyv – Készült a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság 2017. október 17-én tartott üléséről (pdf)
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta, április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ebbõl az alkalomból minden évben irodalmi elõadóestekkel, könyvbemutatókkal, költõtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a magyar líra elõtt.
Százhuszonöt éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentõsebb alakja.
Márai Sándor: Ajándék
És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg.
„Mikor az éj leszáll s a csillagok feljõnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát.”
(Jókai Mór)
200 éve született Jókai Mór
200 éve kezdõdött a reformkor
100 éve született Nagy János építészmérnök, Táborfalva díszpolgára (1925 – 2014)
Három évforduló, amelyeket összeköt egy tiszta és szent dolog: a közjó szolgálata.
2025. március 21-én errõl a három évfordulóról emlékeztünk meg Táborfalván, a Jókai Mór Közösségi Színtér nagytermében. Nagy Andrásné Polgármester Asszony köszöntõje után Borsi Mária képviselõ, a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság elnöke mondta el gondolatait az ünnepi alkalomról, majd Szabóné Nagy Annamária, a Csurgay Franciska Általános Iskola pedagógusának rendezésében felemelõ, színvonalas mûsort láthattunk az általános iskola tanulóinak elõadásában: Farkas Hanna Ida, Béni Benett, Galambos András, Láncos Attila, Tompa Roland László, valamint Anka Péter és zenész barátai. A rendezvényhez és a Jókai Emlékévhez kapcsolódó kiállításon helyi alkotók mûveit tekinthettük meg, Dibákné Meggyes Anna, Jung István, Litóczki József és Sponga Tamás fotóit, Kovácsné Rigó Márta, Kufár Zsófia, Tóthné Takács Erika kézmûves alkotásait, Soós-Gyõrffy Katalin könyvszobrait, Szücs Gábor festményét és elolvashattuk Szabó Ferenc rövid elbeszélését.
Az ünnepi alkalmon köszönthettük Nagy János díszpolgárunk gyermekeit, családtagjait.
A rendezvény állófogadással zárult.
Köszönjük Mindenkinek, aki hozzájárult ennek a szép és megható alkalomnak a létrejöttéhez!
Borsi Mária
Kapcsolódó tartalom:
– Az ünnepségen készült fényképek megtekinthetõk a galériában <><><>
– Borsi Mária, a Táborfalvi Települési Értéktár elnökének ünnepi beszéde
– Szabó Ferenc: Vita a Vigadóban
„A mennydörgés azt mondja: le térdeidre, ember, az Isten beszél.
A nép szava is megdördült és mondá: föl térdeidrõl, rabszolga, a nép beszél!
Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava elõször megszólalt.
Március 15-ike az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek.”
A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdõdik. A nemzet történetében ez volt az epochális nap. Ezentúl minden nap új dicsõséget fog számotokra hozni; a nép fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott jogait, a nép kivítta jogait, miknek láncait legközelebb találta.” (Arcanum)
Kapocsolódó tartalom:
– Csurgay Franciska Általános Iskola tanulóinak mûsora – galéria <<<<<<<í
– Forradalom vér nélkül (Arcanum)
– Jókai Mór összes mûvei – Cikkek a forradalom évébõl (Arcanum)
– Idõutazás az 1848. március 15-i események pesti helyszíneire, ahol a legnagyobb események történtek (travelo.hu)
– Éljen a magyar szabadság – Történelmi kronológia (marcius15.kormany.hu)
– Mesélõ múzeum: A Pilvax kávéház története (behir.hu)
– Járjuk be együtt a március 15-i forradalom helyszíneit! (PestBuda)
– Magyar Múzeumok – Jókai 200 szabadon – A nagy mesemondó hagyatéka a digitális térben
Az Országgyûlés 2000. június 13-án elfogadott határozata szerint minden év február 25-én tartják A kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt fõtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.
Nagy László: Varjú-koszorú
Sortüzek döreje szédít,
szív szakad és vakolat,
gyász-szalagok közt az Édes
már megint sírvafakadt.
Fél a fû, a vézna füst is
ijedten legöndörül,
félelem dobog a házban,
a tájban körös-körül
Fekete bársony-koloncok
örvényét veti az ég,
varjú-koszorú fölöttem,
rajtam hideg veríték.
„Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül.”
(Kodály Zoltán)
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban Csekén ezen a napon tisztázta le Hymnus című költeményét, amely az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a cenzúra miatt „A magyar nép zivataros századaiból alcímmel”.
Művét 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, és 1903-ban lett az ország hivatalos himnusza.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: az Apáczai Csere János-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, az Éltes Mátyás-díjat, a Karácsony Sándor-díjat, a- Kiss Árpád-díjat, a Németh László-díjat, a Szent-Györgyi Albert-díjat.
A Himusz kottája, Erkel Ferenc kézirata
Kapcsolódó tartalom:
– …amikor még csak egy volt a többi között… Kölcsey Ferenc Hymnuszának egy korai kiadásáról (Magyar Nemzeti Levéltár)
– A magyar himnusz oldala
– Himnusz története (Kölcsey Ház)
– A Himnusz regényes története (videó)
– A magyar kultúra napja, a Himnusz születésnapja (taborfalva-konyvtar.hu) |||||||WW
– A magyar kultúra napja (Gál Ferenc Egyetem)
A II. világháború egyik legnagyobb magyar katasztrófája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban. 1943. január 12-én a szovjet hadsereg általános támadást indított, a Voronyezs térségében harcoló 2. magyar hadsereg ennek a támadásnak esett áldozatául.
2025. január 10-én, ennek a tragikus eseménynek 82. évfordulóján a Don-kanyarban hősi halált halt magyar honvédekre emlékeztünk Táborfalván, a Háborús Emlékműnél, Matyófalvi Gábor szobrászművész alkotásánál.
Nagy Andrásné Polgármester Asszony ünnepi köszöntőjét követően a megemlékezés koszorúit helyezték el az emlékműnél Nagy Andrásné Polgármester Asszony, Serfőző László őrnagy, Helyőrség-parancsnok, a Dabasi Hagyományőrző Honvédtüzér Alapítvány képviselői, a táborfalvi intézmények és szervezetek képviselői, valamint Halupka Miklós.
Borsi Mária
Dr. Zempléni Miklós: A boldog szunnyadókhoz
Aludjatok, ti áldott hőseink, pihenj te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög, s ne bántson könny, mely értetek pereg.
Apák, fiúk, szerelmes vőlegények, kik porladoztok mily sok éve már,
Kik elé dörgő ágyúszóval véres mezőkön toppant a halál.
Aludjatok csak Don menti holtak, folyó mentén szunnyadó bakák,
Álmodjatok ott messzi idegenben, magyar testvéreink: fiúk és apák.
Aludjatok csak, néma szent hadak, pihenni édes, pihenni jó,
S nyugtasson a Donnak halk zúgása, mint a Tisza folyó.
De jó tinéktek, hogy elkísért az utolsó gondolat,
Hogy bárki győz e véres dáridóban, a magyar nép él és földje megmarad.
Hozzátok el ne érjen itthonról sóhaj, jajgatás,
Mert ajándéktok szent: a csendes szunnyadás.
De csitulj panasz! Nyugalmuk legyen mindörökre mély,
S utolsó kincsüket ne rabolja el földi szenvedély!
Ne zúgjon harangszó, sem ágyúk orgonája, csak egy könnycsepp, síró anyaszó
Nyilalljon be a porladó szívekbe, mit megérez fia, a boldog szunnyadó.
Ezért hát csitt. . . csak fojtva, lopva fájjon,
Hogy azóta nincs náluk árvább a világon.
Mióta ők messze földeken, némán fekszenek,
Keresztjük korhadt vagy sírjuk már jeltelen.
Aludjatok hát, Isten katonái, aludjatok ti boldog pihenők!
Ringassanak szelíden, mint az álom, idegen földek, távoli temetők!
– | –
A Don melletti harcokban elesett katonák két temetőben nyugszanak: az urivi áttörés térségének Boldirevka települése melletti I. Magyar Központi Katonai Temetőben 8.375, a rudkinói II. Magyar Központi Katonai Temetőben 19.110 magyar honvéd földi maradványait temették el.
Kapcsolódó tartalom: ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
– A megemlékezésen készült fényképek >>
– Don-kanyar: ha lassan is, de változik a 2. magyar hadsereg katasztrófájának hazai megítélése (Magyar Nemzet)
– Magyar katonai temető a Voronyezs melletti Rudkinoban (Magyar hadisírgondozás)
– Kárpátia – Csendes a Don
„A legszebb emlékműved embertársaid szívében él.”
(Albert Schweitzer)
1987-ben költöztünk Táborfalvára és volt egy ember, akitől nagyon sok segítséget kaptunk ügyintézésben, tájékozódásban, ő volt Borika, aki az egykori tanácsházán működő egyszemélyes postán dolgozott.
Megrendülten fogadtuk a szomorú hírt, hogy Borika 2024. augusztus 17-én távozott e földi világból.
A képet Jemelka Jenőné készítette 1936. körül, az általa vezetett színjátszó együttest láthatjuk a telepi iskola előtt.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát.
Kedves Olvasóink!
Matyófalvi Matyó Gábor szobrászművész emlékkiállításának megnyitója 2019. július 6-án volt a táborfalvi Jókai Mór Művelődési Házban.
Kedves Olvasóink!
A következő levél érkezett könyvtárunkba:
Tóth Rozália már egy éve kezdte el tervezni a kiállítását, a sors azonban úgy hozta, hogy emlékkiállítás lesz Hernádon a Művelődési Házban. A tárlat 2016. január 30-tól három héten át lesz látogatható.
Kölcsey Ferenc kézirata szerint, 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre emlékezve – 1989. óta – január 22-én ünnepeljük
A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
Matyófalvi (Matyó) Gábor édesapja (Matyófalvi Ferenc) tanár, édesanyja (Sövény Ida) tanítónő, felesége [Varga Erzsébet /Tasi/ (1950-2003)] vegyész, gyermekük [Matyófalvi Áron (1980)]. Iskoláit Táborfalván és Budapesten végzi. 1968-ban költözik Szentendrére. Itt készíti első szobrait.
(Forrás: http://matyofalvi-gabor.hommage.hu/?q=hu/eletrajzi-lexikon/palyakep-osszefoglalo )
