Isten éltessen, Magyarország!

Csokonai Vitéz Mihály: Aratás

Mi az oka, hogy most a dolgos Céresnek
Munkásokat széjjel zsibongva keresnek?
Mi az oka, hogy a mezőn köröskörűl
A Céres bérese kaszákat köszörűl?
Köszöntvén tudnillik a megőszűlt nyarat,
Sárga kalászi közt reménységgel arat.
Áldja nevét százszor a jó Teremtőnek,
Hogy főldjébe arany szinű fejek nőnek.
De addig is, míg tart szíve áldozatja,
A búza-markokat sűrűen forgatja,
Az öreg Céresnek két feltűrött karja
A markokat szoros kévékbe takarja,
És ámbár tüzei a kékellő égnek
Kettős forrósággal feje felett égnek,
S barázdás homlokát az izzadság árja
Legörgő cseppjével sorjába eljárja,
Víg aratóit (mert ő azoknak atyja)
Tréfás szavaival szűntelen biztatja.

 

Ekkor, hogy a piros, várt napenyészetnek
Altató zefiri feléje sietnek,
Ő is most már lassúlt, de hajdan vitézi
Lépésit a hazamenésre intézi.

Kapcsolódó tartalom:

Augusztus 20. – A Szent István-nap története (Rubicon online)

Lovakrul – Tóth Béla szobrászművész kiállítása Budapesten

Az idén százesztendős Kincsem Park szervezésében Lovakrul címmel ünnepi kiállítás nyílik Tóth Béla Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotásaiból.

  • Megnyitó: 2025. augusztus 5. kedd, 18 óra
  • Helyszín: Aranytíz Kultúrház Átrium Galéria (Budapest, V. kerület, Arany János utca 10.)
  • A kiállítást megnyitja: Tóth Dávid szobrászművész és Szotyori Nagy Ádám, a Kincsem Park ügyvezető igazgatója
  • A megnyitón közreműködik: Tóth Benedek Ágoston, klasszikus gitár
  • A kiállítást rendezte: Tóth Dávid, Krebs András

Nyitva tartás:

Hétköznap: 9:00-19:00, hétvégén: 10:00-16:00.
A kiállítás 2025. augusztus 31-ig tekinthető meg.

Tóth Béla (1941-2022) „a lovak szobrásza”, kiemelkedő alkotása a lóversenypálya bejáratánál található Kincsem szobor.

Édesapjának, id. Tóth Béla lovas mesteredzőnek köszönhetően életre szóló barátságot kötött a lovakkal. Kiválóan lovagolt, és szenvedélyesen rajzolta négylábú társait, akik fontos szerepet játszottak művészi fejlődésében. Szabó Iván, Somogyi József és Pátzay Pál szobrászművészek, valamint Barcsay Jenő anatómiaprofesszor voltak a mesterei.

Kapcsolódó tartalom:

Elhunyt Tóth Béla, a lovak szobrásza
Beszélgetés Tóth Dávid szobrászművésszel

Örkénytábor: Múlt és jelen

Kedves Olvasóink!

Fogadják sok szeretettel Kisér Gábor filmjét.

Örkénytábor: Múlt és jelen

Kapcsolódó tartalom:

– Régmúlt Örkénytáborban és Táborfalván      <>><>>>>>  https://taborfalva-konyvtar.hu/viewpage.php?page_id=12
– Album: Régmúlt Örkénytáborban és Táborfalván   <><><>  https://www.taborfalva-konyvtar.hu/photogallery.php?album_id=50
Táborfalva, Örkénytábor 1. rész (Kisér Gábor filmje)
Táborfalva, Örkénytábor 2. rész (Kisér Gábor filmje)

 

127 éve

127 éve, 1898. augusztus 1-jén, Budapesten hunyt el Arany László, költő, népmesegyűjtő, Arany János fia.

Későn
            (Lenau után, – Szalay Gizelának.)

Már elnyit a tavasz, varázsa széled,
Szép álma eltünt, el van zengve dalja,
Üde virágát nyári hő aszalja,
– Munkára int, küzdésre hí az élet.

A ló nyerít, a harc lármája éled,
Körülvesz, elborít küzdés zsivajja,
S a küzködő, – míg majd sír nem takarja –
Nyugalmat, enyhülést ritkán remélhet.

Leányka! ó ama tavasz korában
Miért kerestelek mindig hiában?
Eszmény valál, kit vágyam üldözött;
Most megjelensz, szívemmel játszva játszol,
Föl-fölmerülsz s megint eltünni látszol
E zajgó életáradat között.

1875

Kapcsolódó tartalom:
Arany László (1844 – 1898) – Hegedűs Géza: Irodalmi arcképcsarnok
Arany László összes költeménye (1844 – 1898) – MEK
Onagy Zoltán – Arany László – Irodalmi Jelen
Petőfi Sándor – Arany Lacinak