Több volt, mint feleség. Verseket írt, naplót vezetett, sőt, ő fordította először magyar nyelvre Andersen meséit.
Címke: Ajánló
Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása
Több volt, mint feleség. Verseket írt, naplót vezetett, sõt, õ fordította elõször magyar nyelvre Andersen meséit.
A rövid életet élt (1828 – 1868) Szendrey Júliát Petõfi Sándor szerelmeként, hitveseként, de egyes nézetek szerint a nemzet özvegyeként, sõt, Petõfi emlékének meggyalázójaként említik. A legtöbb visszaemlékezésben, róla szóló írásban valamiféle erkölcsi ítélet is megjelenik.
Tovább az ‘Ajánló’ oldalra: Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása >> <>>>>>>
Kürti László: Történelem és emlékezet : Lajosmizsei fényképek 1896-1946
Érdekes és értékes könyvet kapott ajándékba könyvtárunk helytörténeti gyűjteménye Katona Mihálynétól.
A könyvet prof. Dr. Kürti László, a Miskolci Egyetem tanára, kulturális antropológus írta és szerkesztette. Példaértékű, hogy milyen szakszerű, áttekinthető, igényes kiadvány!
Kürti László: Fényképes történelem: Lajosmizse a 20. században
A könyv a Helytörténeti és Kulturális Egyesület megalakulásának 10. évfordulója alkalmából jelent meg a Lajosmizséért Közalapítvány támogatásával.
Nagy Viktor: Ez nem egynyári kaland
Nagy Viktor Táborfalváról elszármazott sikeres színész, rendező, egy országos jelentőségűvé nőtt kulturális fesztivál, a Kultkikötő alapítója és szervezője.
100. évforduló
100. évforduló
1920. június 4. A trianoni béke aláírása
Az évfordulóhoz kapcsolódóan két könyvet szeretnénk Olvasóink figyelmébe ajánlani, amelyek könyvtárunkban is elérhetőek.
Réfi Zsuzsanna – Da capo
Negyedszázad, félszáz beszélgetés
Az 1990-es évek óta az egyik legkiválóbb hazai zenei szakíró Réfi Zsuzsanna. A múlt évben jelent meg – Da capo címmel – az elmúlt harminc évben a Gramofon, a Pesti Hírlap, a Zenekar, a Kultura.hu, a Theater.hu, a Lyukasora.hu és még jónéhány nyomtatott vagy online lapban olvasható beszélgetései, mélyinterjúi.
Jávorszky Béla Szilárd – A magyar jazz története
Korunkban a jazz a nyugati zenekultúra legjelentősebb improvizációs előadási gyakorlata. Önálló műfaj, amely jól felismerhető stílusairól, jellegzetes dallam-, harmóniai és ritmikai fordulatairól. […]
Kathryn Stockett – A segítség
„Addig lehet hatalmat gyakorolni az emberek felett, amíg adsz is nekik valamit. Fossz meg egy embert mindenétől és többé már nem lesz hatalmad felette.”
Alekszandr Szolzsenyicin
Tegye fel a kezét, aki néz filmeket! Most tegye fel a kezét, aki olvas könyveket! Gyanítom egyikre, másikra vagy akár mindkettőre akadtak jelentkezők.
Egy olyan könyvet/filmet szeretnék bemutatni, ami bár első ránézésre könnyednek tűnik, mégis az egészet egy végtelenül komor hangulat lengi körül, melyet olykor felvált az írónő kitűnő humora.
Mátyás-Kulcsár Éva, Dr. Mátyás Szabolcs – Illik tudnom, mert magyar gyerek vagyok
Nem egy tankönyv, nem kötelező elolvasni…
A „Tudnom kell, mert magyar gyerek vagyok” után újabb olyan könyv jelent ki Mátyás-Kulcsár Éva – Dr. Mátyás Szabolcs szerzőpárostól, amiben megpróbálják felsorolni azokat a hazai értékeket, amelyet minden magyar embernek illik tudnia.
Mátyás-Kulcsár Éva, Dr. Mátyás Szabolcs: Tudnom kell, mert magyar gyerek vagyok
„Kedves Gyerekek! Egy olyan könyvet tartotok most a kezetekben, ami NEM TANKÖNYV. Ezt NEM KÖTELEZŐ OLVASNI, csak akkor, ha meg akartok olyan érdekes dolgokat ismerni a magyarokról, amelyekről a tankönyvekben sajnos nem lehet olvasni. Az ebben a könyvben olvasottak jól kiegészítik az iskolában tanultakat, így az a későbbiekben is nagyon hasznos lehet a számotokra.”
Andrej Fatyejev – Világostól – Krímig (Egy magyarbarát orosz huszártiszt emlékeiből)
Andrej Mihajlovics Fatyejev 1914-ben egy kis orosz faluban -Szemjonovkában – született, nincstelen nemesi családban. Mindössze 52 éves volt, amikor meghalt. Élete nagy részét a hadseregben szolgálta – utolsó éveiben hivatalnok.
Mátyás Szabolcs: Tudnom kell, mert magyar vagyok! – Történelmi olvasókönyv
A magyar történelemnek már több olyan időszaka volt, amikor arra akarták kényszeríteni a nemzetet, hogy tagadja meg saját múltját, elferdítve tanulja történelmét és feledje el ősei vallását. Ebben a szellemi nihilben generációk nőttek fel, aminek közelmúltbeli eredménye lett például a 2004. december 5-i szavazás végeredménye is…