Mozaikok Örkénytábor történetéből 1875-2025

Táborfalván, az egykori Tiszti Kaszinó épületében volt Fekete Gyula és Szabó József János „Mozaikok Örkénytábor történetéből 1875-2025” című kötetének bemutatója 2025. szeptember 26-án este. A könyv Örkénytábor létrejöttének 150. évfordulója és a Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanárképző Intézet megalakulásának 95. évfordulója alkalmából jelent meg, kapcsolódva egy háromnapos ünnepi rendezvényhez.

A most kiadott mű előzménye, hogy 10 évvel ezelőtt, szintén az évfordulós megemlékezés alkalmából látott napvilágot az a hiánypótló kötet, amely vállalkozott arra, hogy bemutassa Örkénytábor történetét. A könyv elérte célját, eljutott azokhoz az emberekhez, akiknek még vannak emlékei Örkénytáborról, írásos, fényképes formában vagy éppen szóban. Így új adatokhoz, pontosításokhoz jutottak a könyv szerzői, amit az újonnan megjelent, átdolgozott kötetben rögzítettek, valamint közzétették az elmúlt 10 év olyan eseményeit, változásait is, amelyek kapcsolódnak Örkénytáborhoz.

Nagy Andrásné Kubik Katalin polgármester asszony köszöntője után a könyv szerzői egy beszélgetés keretében mutatták be a megújult kötetet, Borsi Mária kérdéseire válaszolva, illetve egy prezentációval illusztrálva az elmondottakat.

A könyvbemutatóra eljött Hager Ritta, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Prima Primissima és Kossuth-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész, aki gyermekkorában több éven át élt Örkénytáborban, amikor édesapja, Hager Ottó volt Örkénytábor parancsnoka.

Nagy érdeklődéssel fogadták a résztvevők a könyvbemutatót, kérdések, hozzászólások is elhangoztak, majd lehetőség volt a könyv megvásárlására és dedikáltatására.
A rendezvény állófogadással zárult.

Borsi Mária

A bemutatón készült képek a fotógalériában láthatók >>

Örkénytábor 150/95. évfordulós megemlékezés

Váradiné Csurgay Franciska – ügyvéd férje halála után – 1875-ben, 1500 katasztrális hold területet adott el katonai (tüzérségi) lőgyakorlatok céljára, a mai Táborfalva és Örkény közelében. Ez a terület ma is, azaz 150 éve honvédségi tulajdon. 1930-ban, 95 éve itt hozták létre az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképző és Hajtóiskolát, mely a honvédtisztek képzésén túl a civil lovassport érdekében is működött.

A kettős évforduló alkalmából (2025. szeptember 28-án) Táborfalva Önkormányzatával közös szervezésben, be kívánjuk mutatni a monarchia korától, a két világháború időszakán át napjainkig a ló és ember kapcsolatát, kiképzettségét háborúban és békében.

Programtervezet – Örkénytábor 150/95. évfordulós negemlékezésre (pdf)

Az olvasás világnapja

„A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.”
                                               Kosztolányi Dezső

1965. november 17-én az UNESCO szeptember 8-át nevezte ki az olvasás nemzetközi napjává, aminek a fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az írás és olvasás fontosságára.

Kosztolányi Dezső

Az olvasás jó hatásait bárki tapasztalhatja, aki könyvet vagy akár egy újságot vesz a kezébe, fejleszti a szókincset, a képzelőerőt, a helyesírást, fogalmazáskészséget, unaloműző és még sok pozitív hatása lehet.

Kapcsolódó tartalom:
Az olvasás világnapja (Nemzeti Archívum)
Olvasni jó – Az olvasás világnapja (1367 blog)

Életműdíjat kapott Nagy Viktor színművész

A Best of Balaton életműdíját Nagy Viktor, az idén 20 éves Kultkikötő alapítója vehette át, melyhez szeretettel gratulálunk!
A kitüntetett színművész Táborfalváról indult, itt töltötte gyermekkorát, itt járt általános iskolába, ezért különös megtiszteltetés számunkra, hogy köszönthetjük Őt ebből az alkalomból.

Borsi Mária
a Táborfalvi Települési Értéktár Bizottság
elnöke

Nagy Viktor (Budapest, 1976. május 7.) színművész, a Kultkikötő alapító igazgatója, jelenleg a kaposvári Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft megbízott igazgatója.

1998-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán Zsámbéki Gábor osztályában. 1998 és 2009 között a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatának tagja, 2009-től a Budapesti Kamaraszínház tagja. 2014-től a Kecskeméti Katona József Színház tagja. 2017-től a Thália Színház tagja, 2022-től 2025-ig művészeti vezetője. 2023-tól a Csiky Gergely Színház művészeti tanácsának tagja. 2025-től a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft megbízott igazgatója. Számos szakmai díj birtokosa, köztük a Komor-gyűrű, a POSZT legjobb férfi mellékszereplője, valamint a Thália Színház „Évad színésze” elismerését is megkapta a 2017/2018-as évadban. Továbbá alapítója az Összpróba Alapítványnak.

Kapcsolódó tartalom:
https://bestofbalaton.hu/ajanlataink/nagy-viktor/
Interjú Nagy Viktorral – Almási Anikó beszélgetése (Táborfalvi MOZAIK, 2015. november, 13 – 14 – 15. oldal)
Fotó: Nagy Viktor Facebook-oldala

Isten éltessen, Magyarország!

Csokonai Vitéz Mihály: Aratás

Mi az oka, hogy most a dolgos Céresnek
Munkásokat széjjel zsibongva keresnek?
Mi az oka, hogy a mezőn köröskörűl
A Céres bérese kaszákat köszörűl?
Köszöntvén tudnillik a megőszűlt nyarat,
Sárga kalászi közt reménységgel arat.
Áldja nevét százszor a jó Teremtőnek,
Hogy főldjébe arany szinű fejek nőnek.
De addig is, míg tart szíve áldozatja,
A búza-markokat sűrűen forgatja,
Az öreg Céresnek két feltűrött karja
A markokat szoros kévékbe takarja,
És ámbár tüzei a kékellő égnek
Kettős forrósággal feje felett égnek,
S barázdás homlokát az izzadság árja
Legörgő cseppjével sorjába eljárja,
Víg aratóit (mert ő azoknak atyja)
Tréfás szavaival szűntelen biztatja.

 

Ekkor, hogy a piros, várt napenyészetnek
Altató zefiri feléje sietnek,
Ő is most már lassúlt, de hajdan vitézi
Lépésit a hazamenésre intézi.

Kapcsolódó tartalom:

Augusztus 20. – A Szent István-nap története (Rubicon online)

Lovakrul – Tóth Béla szobrászművész kiállítása Budapesten

Az idén százesztendős Kincsem Park szervezésében Lovakrul címmel ünnepi kiállítás nyílik Tóth Béla Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotásaiból.

  • Megnyitó: 2025. augusztus 5. kedd, 18 óra
  • Helyszín: Aranytíz Kultúrház Átrium Galéria (Budapest, V. kerület, Arany János utca 10.)
  • A kiállítást megnyitja: Tóth Dávid szobrászművész és Szotyori Nagy Ádám, a Kincsem Park ügyvezető igazgatója
  • A megnyitón közreműködik: Tóth Benedek Ágoston, klasszikus gitár
  • A kiállítást rendezte: Tóth Dávid, Krebs András

Nyitva tartás:

Hétköznap: 9:00-19:00, hétvégén: 10:00-16:00.
A kiállítás 2025. augusztus 31-ig tekinthető meg.

Tóth Béla (1941-2022) „a lovak szobrásza”, kiemelkedő alkotása a lóversenypálya bejáratánál található Kincsem szobor.

Édesapjának, id. Tóth Béla lovas mesteredzőnek köszönhetően életre szóló barátságot kötött a lovakkal. Kiválóan lovagolt, és szenvedélyesen rajzolta négylábú társait, akik fontos szerepet játszottak művészi fejlődésében. Szabó Iván, Somogyi József és Pátzay Pál szobrászművészek, valamint Barcsay Jenő anatómiaprofesszor voltak a mesterei.

Kapcsolódó tartalom:

Elhunyt Tóth Béla, a lovak szobrásza
Beszélgetés Tóth Dávid szobrászművésszel

Örkénytábor: Múlt és jelen

Kedves Olvasóink!

Fogadják sok szeretettel Kisér Gábor filmjét.

Örkénytábor: Múlt és jelen

Kapcsolódó tartalom:

– Régmúlt Örkénytáborban és Táborfalván      <>><>>>>>  https://taborfalva-konyvtar.hu/viewpage.php?page_id=12
– Album: Régmúlt Örkénytáborban és Táborfalván   <><><>  https://www.taborfalva-konyvtar.hu/photogallery.php?album_id=50
Táborfalva, Örkénytábor 1. rész (Kisér Gábor filmje)
Táborfalva, Örkénytábor 2. rész (Kisér Gábor filmje)

 

Birinyi József: Hagyomány, szimbólum, nemzettudat

Magyar néphagyományra alapozó iskolarendszer a Kárpát-medencében, Magyar Népművészeti Egyetem, a szerves magyar műveltségre alapozott óvó- és tanítóképzés. Ezek voltak a legfontosabb tervek, amelyek körvonalazódtak a Búzaszem Alapítvány és a Platthy család által 2021. június 5-én és 6-án, a Búzaszem Iskolában megrendezett „Népművészet a nevelésben” című konferencián.

A 30 előadás különböző nézőpontból elemzi a téma időszerűségét és fontosságát, áttekintést ad a témában élen járó intézmények eredményeiről, a küldetés kihívásairól és céljairól.

Birinyi József: Hagyomány, szimbólum, nemzettudat

Kapcsolódó tartalom:
Búzaszem Alapítvány
Népművészet a nevelésben (Platthy György emlékkonferencia és a Magyar Örökség Nevelési Szövetség zászlóbontója
Göd, 2021. június 5-6.)

Tavasszal is vár a könyvtár!

Kedves Látogatóink!

A tavaszi szünet alatt (április 22 – 28.) a könyvtár mindenki elõtt nyitva áll! Függetlenül attól, hogy éppen iskolai vagy közösségi nap lenne.

A szünet idején is bárki betérhet hozzánk, aki olvasni, tanulni, netezni, vagy csak egy kis nyugalomra vágyik.
Várunk mindenkit szeretettel a megszokott nyitvatartási idõben.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

                Lõrinczi Gabriella és Zalavári Gábor – könyvtárosok

Április 11. – A magyar költészet napja

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta, április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Ebbõl az alkalomból minden évben irodalmi elõadóestekkel, könyvbemutatókkal, költõtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a magyar líra elõtt.

Százhuszonöt éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentõsebb alakja.

Márai Sándor: Ajándék

És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg.

Gramofon – klasszikus és jazz, 2025 tavasz

Megjelent a Gramofon zenei kiadvány 2025-ös év tavaszi száma, melyben klasszikus és jazz írások, riportok, recenziók, ajánlatok olvashatók.
Az új magazin már teljesen átalakult külsővel és belső tartalommal jelenik meg egy ideje. A magazin honlapja is megújult, kibővített tartalommal olvasható.

A tartalomból:

Esszé/Tanulmány

– „A szimfónia nagyon személyes mű” – Wittinger Róbert tanulmányokról, mesterekről és saját zenei világról (Windhager Ákos – Constantin Houy)
– Operai barangolások (Mesterházi Máté)
– „Egyetlen hibája csak az, hogy ritkán szólal meg” – Adalékok Hegyi Béla zeneszerző munkásságához (Lengyel Emese)
– „Minden ütés egy csillag, minden ritmus egy galaxis” – Zakir Hussain művészi és szellemi öröksége (H. Magyar Kornél)
– „A jazz a demokrácia metaforája” – Budapesten a Jazz at Lincoln Center Orchestra (Turi Gábor)
– Hatodik Sugárút 821 – Bevezetés a loft jazz világába (Máté J. György)
– A jazz szürke eminenciása – Norman Granz (Márton Attila)
– Jack Kerouacés a jazz (Iván Csaba)

Interjú/Porté

– „Miért ne lehetne a Mesterdalnokokat könnyebben vezényelni? – Beszélgetés Solti Györggyel (1996) (Dr. Székely György)
– Cziffra-reneszánsz itthon és a világban – Balázs János jubileumról, rögtönzésről és a 21. század zenei világáról (Réfi Zsuzsanna)
– Csapó Gyula, az analitikus minimalizmustól a szintetizmusig – Az életmű fejleményei (Hollós Máté)
– A népzene nyelvét használni – 21. századi módon – Különleges, listavezető lemezzel jelentkezett a Söndörgő (Bencsik Gyula)

Audiofil

– A jövőformáló múlt – Koscsó Ferenc a DSD formátum lehetőségeiről (Könyves Klaudia)
– „A jó zenéből maximálisan kihallani azt, ami benne van” – Égerházi Attila audiofil publikumról, analóg felvételről, keresett LP-kről (Bencsik Gyula)
– Anette Askvik: énekesnő és márkanagykövet (Gramofon-összeállítás)

Mozaik – Zenei élet 2025 tavaszán (Lengyel Zsanett, Retkes Attila, Réfi Zsuzsanna)

 

Gramofon – Klasszikus és jazz weboldal
Jazz.hu / MagyarJazz szakmai jazzportál – jazz hírportál, koncertek, beszámolók, lemezajánlók, interjúk, jazz programajánlók

Kiadó: Gramofon folyóirat Kft.
Felelős kiadó: Dr. Retkes Attila ügyvezető
E-mail: [email protected]
Közösségi oldal: www.facebook.com/gramofonkiado
Terjesztés: könyvesboltokban és zeneműboltokban országszerte vagy előfizethető a kiadóban

200.

„Mikor az éj leszáll s a csillagok feljõnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát.”

                                            (Jókai Mór)

Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása

Több volt, mint feleség. Verseket írt, naplót vezetett, sõt, õ fordította elõször magyar nyelvre Andersen meséit.

A rövid életet élt (1828 – 1868) Szendrey Júliát Petõfi Sándor szerelmeként, hitveseként, de egyes nézetek szerint a nemzet özvegyeként, sõt, Petõfi emlékének meggyalázójaként említik. A legtöbb visszaemlékezésben, róla szóló írásban valamiféle erkölcsi íté­let is megjelenik.

Tovább az ‘Ajánló’ oldalra: Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása >>   <>>>>>>