December elején találkoztam Tóth Sándorral, hogy festőművész nagynénjéről, a táborfalviaknak különösen fontos Tóth Rozáliáról beszélgessünk. A budapesti közlekedésben nehéz kiszámítani, ki mikorra ér oda egy találkozóra, így maradt némi időm a megbeszélt időpont előtt és betértem egy közeli könyvesboltba. Megláttam egyik kedvenc filozófusom, Ludwig Wittgenstein művét, a Logikai-filozófiai értekezést és gyorsan a kosárba került az egyetlen példány, ami a polcon fellelhető volt. Már a beszélgetés közepén jártunk Tóth Sándorral, amikor elővettem a könyvet és neki ajándékoztam. Miért is? Mert kíváncsi voltam, mit szól egy színész, a testbeszéd és a gesztusok mestere az egyik leghíresebb, legtöbbet idézett Wittgenstein tételhez: „amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell”. Később, már a Tóth Rozália emlékkiállításon úgy döntöttünk, lesz egy második beszélgetésünk is, amikor ő lesz a középpontban. Arra számítottam, a színház, a színészi lét adja majd a beszélgetés gerincét, ehhez képest minden kérdésnél a filozófiára lyukadtunk ki. (Almási Anikó)
Címke: kultúra
Egy nem mindennapi élet mozaikjai
Tóth Rozália már egy éve kezdte el tervezni a kiállítását, a sors azonban úgy hozta, hogy emlékkiállítás lesz Hernádon a Művelődési Házban. A tárlat 2016. január 30-tól három héten át lesz látogatható.
Jávorszky Béla Szilárd – A magyar jazz története
Korunkban a jazz a nyugati zenekultúra legjelentősebb improvizációs előadási gyakorlata. Önálló műfaj, amely jól felismerhető stílusairól, jellegzetes dallam-, harmóniai és ritmikai fordulatairól. […]
A Himnusz születésnapja
Kölcsey Ferenc kézirata szerint, 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre emlékezve – 1989. óta – január 22-én ünnepeljük
A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.
Matyófalvi (Matyó) Gábor
Matyófalvi (Matyó) Gábor édesapja (Matyófalvi Ferenc) tanár, édesanyja (Sövény Ida) tanítónő, felesége [Varga Erzsébet /Tasi/ (1950-2003)] vegyész, gyermekük [Matyófalvi Áron (1980)]. Iskoláit Táborfalván és Budapesten végzi. 1968-ban költözik Szentendrére. Itt készíti első szobrait.
(Forrás: http://matyofalvi-gabor.hommage.hu/?q=hu/eletrajzi-lexikon/palyakep-osszefoglalo )
Mátyás-Kulcsár Éva, Dr. Mátyás Szabolcs: Tudnom kell, mert magyar gyerek vagyok
„Kedves Gyerekek! Egy olyan könyvet tartotok most a kezetekben, ami NEM TANKÖNYV. Ezt NEM KÖTELEZŐ OLVASNI, csak akkor, ha meg akartok olyan érdekes dolgokat ismerni a magyarokról, amelyekről a tankönyvekben sajnos nem lehet olvasni. Az ebben a könyvben olvasottak jól kiegészítik az iskolában tanultakat, így az a későbbiekben is nagyon hasznos lehet a számotokra.”
Andrej Fatyejev – Világostól – Krímig (Egy magyarbarát orosz huszártiszt emlékeiből)
Andrej Mihajlovics Fatyejev 1914-ben egy kis orosz faluban -Szemjonovkában – született, nincstelen nemesi családban. Mindössze 52 éves volt, amikor meghalt. Élete nagy részét a hadseregben szolgálta – utolsó éveiben hivatalnok.
Mátyás Szabolcs: Tudnom kell, mert magyar vagyok! – Történelmi olvasókönyv
A magyar történelemnek már több olyan időszaka volt, amikor arra akarták kényszeríteni a nemzetet, hogy tagadja meg saját múltját, elferdítve tanulja történelmét és feledje el ősei vallását. Ebben a szellemi nihilben generációk nőttek fel, aminek közelmúltbeli eredménye lett például a 2004. december 5-i szavazás végeredménye is…