1849. október 6.
Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Im sírotokra emlékkő se jut.
(Madách Imre: Az aradi sírra)
A tizenhárom aradi vértanú arcképe Barabás Miklós litográfiáján:
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos,
Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly,
Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József,
Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
Négy napig ingyenesen böngészhető az Arcanum Digitális Tudománytár
A könyvfesztivál alkalmából négy napig
ingyenesen böngészhető az Arcanum Digitális Tudománytár
Arcanum Digitális Tudománytár >>
A lajosmizsei vasútvonal története 1. rész
Magyarország, Duna-Tisza köze, a XVIII. század közepén: Pest lakossága úgy 13 000 fő, Kecskemété (Ketskemét) alig 5 000. Örkényben (Erkény) úgy 150-en élhettek, míg Ócsán (Ótsa) közel 1300-an. A Nagy-Alföldön kiépített út ekkor még nem volt. Pusztaság, földutak, tavak és mocsarak jellemezték a tájat. Az első katonai felmérés térképén (1782-1785) jól kivehető az Öregországút nyomvonala, amely tulajdonképpen a mai 5-ös főút elődje. Mivel az Alföldön építőanyag nem állt rendelkezésre, ezért ez az út sem volt kikövezve, így az gyakran nehezen járható, vagy teljesen járhatatlan volt. A környéken élő emberek akkoriban gyalog, lóháton vagy szekéren tudtak utazni.
A térkép a mai Táborfalva területén lakóépületet nem jelöl, csupán a homok végtelenségét látni, melyet néha megtör egy-egy tó és néhány – erdőnek nem nevezhető – facsoport. Elvétve látható néhány gémeskút, és egy kőből készült kápolna (Marter Saulen), valahol a mai Kanális út folytatásában.
A lajosmizsei vasútvonal története 1. rész írás itt olvasható >>
Nagy László: Így épült Táborfalva
Kedves Olvasóink!
Köszönöm Szabóné Nagy Annamáriának, hogy nagybátyja, Nagy László versének kéziratát behozta könyvtárunkba és hozzájárult ahhoz, hogy megjelentessük honlapunkon.
Táborfalva 1949-ben lett önálló község, ekkor kapta a Táborfalva nevet. Laci bácsi 1950-ben írta ezt a megemlékezést Táborfalva létrejöttének tiszteletére. Az eredeti kézirat Szabóné Nagy Annamária tulajdona.
A teljes vers itt olvasható: Nagy László: Így épült Táborfalva
Borsi Mária könyvtáros
Gramofon 2022. ősz
Megjelent a Gramofon zenei kiadvány 2022-es év őszi száma, melyben klasszikus, jazz, nép- és világzenei írások, riportok, recenziók, ajánlatok olvashatók.
Az új magazin már teljesen átalakult külsővel és belső tartalommal jelent meg. Ezzel egyidejűleg a honlapja is megújult, kibővített tartalommal olvasható.
A Gramofon oldaláról egy nem régiben indult Magyarjazz.hu hírportál nyitható, ahol koncertek, beszámolók, lemezajánlók, interjúk, jazz programajánlók olvashatók.
A tartalomból:
Esszé/Tanulmány
- A hangfelvétek művészete - 2. rész - Esztétikai (i)gazságok (Könyves Klaudia)
- Wagner és a következmények - A "roaring twenties Berlin operaszínpadán (Mesterházi Máté)
- Apropó nélkül: Hans Knappertsbusch, a zenekari karmester (Mesterházi Gábor)
- Kortárs komponisták seregszemléje (Fittler Katalin)
- Angelicum - magyar hangfelvételi műhely Itáliában -Pillanatok ikonikus előadóművészek életéből (Hollós Máté)
- Ángeles Gulin - Egy csodahang története (Lindner András)
- A magyar népzenei lejegyzés visszatérő problémái (Pásku Veronika)
- A kényszerű elkülönültség zenéi - Satoko Fuji új utakon (Máté J. György)
- Bacsik Elek - Budapesttől East Dundee-ig (Gulyás István)
- "A jazz a hip-hop anyja és apja" - Kommersz vagy hagyomány a mai afroamerikai zene? (H. Magyar Kornél)
Interjú/Portré
- Kósa Gábor saját hangja és hangrendszere - Az életmű fejleményei - 7. rész (Hollós Máté)
- Királyi és királynői zenék - Bubnó Tamás és Bubnó Lőrinc saját stílusukról és készülő lemezükről (Gyenge Enikő)
- Brahms, a Wörthi-tó szerelmese - Felix Austria (Gyenge Enikő)
- "Nem lehet felül csirke-, alul medvehangon énekelni" - Mészöly Katalin természetes technikáról és színpadi szerepformálásról (Réfi Zsuzsanna)
- "Nem volt szempont, hogy élőben is könnyen megvalósítható legyen" - Barcza Horváth József a The Sky Beyond The Glass című lemezéről (Bencsik Gyula)
- Mozaik - Zenei élet 2022 őszén (Mesterházi Gábor, Réfi Zsuzsanna)
Gramofon - Klasszikus és jazz weboldal
Magyarjazz.hu - jazz hírportál, koncertek, beszámolók, lemezajánlók, interjúk, jazz programajánlók
Terjesztés a Lapker Zrt hálózatának kiemelt üzleteiben, valamint könyvesboltokban és zeneműboltokban országszerte.
Beszélgetés Horváth Béláné tanítónővel
Horváth Béláné Éva néni negyven évet dolgozott tanítónőként. Nyugdíjba vonulása alkalmából a Csurgay Franciska Általános Iskola intézményvezetője a tanévzáró ünnepségen méltatta munkásságát, amely megjelent a Táborfalvi Mozaik 2022. júliusi számában. Az ünnepi alkalmon vette át Éva a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma 40 éves kiemelkedő szakmai munkája, a kollégák felé nyújtott önzetlen segítsége és a szülőkkel való példaértékű kapcsolattartása elismeréseként adományozott számára.
A tanítási szünet végén, az új tanév kezdetén beszélgettünk Évával pályájáról, életéről, terveiről…
Beszélgetés Horváth Béláné tanítónővel írás itt olvasható >>
Szeptember 8. - Az olvasás világnapja
„Erővel olvasni. Néha nagyobb erővel olvasni, mint amilyen erővel az írás készült, melyet olvasol. Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. Az író fecseghet; de te olvass szűkszavúan. Minden szót, egymás után, előre és hátra hallgatódzva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sűrűbe vezetnek, figyelni a titkos jeladásokra, melyeket a könyv írója talán elmulasztott észlelni, mikor előrehaladt műve rengetegében. Soha nem olvasni fitymálva, mellékesen, mint akit egy isteni lakomára hívtak, s csak a villa hegyével turkál az ételekben. Elegánsan olvasni, nagylelkűen. Úgy olvasni, mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb. Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék. Gondold meg, hogy csak az ember olvas.”
Márai Sándor: Az olvasásról
(Füves könyv, [Budapest] : Akadémiai K. : Helikon K.,1991, 36-37.o.)
Ferenczy Károly (1862-1917) - Napos délelőtt
(1905) olaj, vászon, 92x93 cm,
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1967 óta a világ minden táján évente megrendezik az írni-olvasni tudás nemzetközi napját annak érdekében, hogy emlékeztessék a közvéleményt az írni-olvasni tudásnak az emberi jogok ügyében játszott fontos szerepére, és előmozdítsák az írástudás terjesztésének programját egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalomért.
Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte legalább 773 millió felnőttnek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.
https://unesco.hu/hirek/irni-olvasni-tudas-nemzetkozi-napja-szept-8-107280
Az olvasás nem csak a tanuláshoz szükséges, hanem kellemes időtöltés is: kikapcsolódás, amelynek során fejlődik az ember szókincse, memóriája, kreativitása. Egyszerre hat a képzeletre és az érzelmekre is.
Megújuló honlapunk...
Kedves Olvasóink!
Fogadják szeretettel Berczi Edit alkotását, honlapunk új fejlécét, melyet a könyvtárunk állományába 1960-ban bevételezett első kötet, Jack London: A vadon szava című műve ihletett.
Jack London: A vadon szava
(Kincses Könyvek, 1960.)
Birinyi András mindenkinek átadná a zene szeretetét
A sokoldalú népi iparművész a hangszerkészítésben lelte meg igazi örömét
Ha a műhelyében alkot, megszűnik számára a külvilág, csak a megmunkálásra váró fa és ő létezik. S végül jön a beteljesülés öröme, amikor az alapanyagból ledolgozza a fölösleget, és abból hangzó szerszám, hangszer lesz – vallja Birinyi András népi iparművész. A hangszerkészítő mester eddig már sok citerát, ütőgardont, facimbalmot, bőrdudát és pánsípot adott ki a kezei közül, de talán még ennél is fontosabbnak tartja: nagyon sok fiatalt „beoltott” a mesterség, a zene szeretetével.
Birinyi András népi iparművész (Fotó: Teknős Miklós)
"Birinyi András mindenkinek átadná a zene szeretetét" címmel olvasható beszélgetés a táborfalvi születésű, és jelenleg is a községben élő népi iparművésszel a Magyar Nemzet online 2022. augusztus 10-ei számában. A cikk szerzője Borsodi Attila.
A teljes írás a itt olvasható >>
A könyvtár nyitva tartása
Kedves Olvasóink!
2022. szeptember 1-jétől október 31-ig TANÍTÁSI IDŐBEN - az általános iskola munkarendjéhez igazodva - könyvtárunk látogatási rendje a következő:
hétfőn, szerdán és pénteken 12.30 és 16.00 óra között
az iskola tanulói, pedagógusai, dolgozói látogathatják a könyvtárat; bejárat a csarnok felől;
hétfőn, szerdán és pénteken 16.00 és 18.00 óra között
a nagyközség lakói, felnőtt olvasók látogathatják a könyvtárat; bejárat az Árpád utca felől.
A szombati nyitvatartás változatlan: 8.00-12.30 óra között; bejárat az Árpád utca felől.
Értesítjük Olvasóinkat, hogy szeptember 12-én. hétfőn könyvtárunk zárva tart.