Gramofon - 2018. tél
Megjelent a Gramofon zenei kiadvány 2018-as év téli száma, melyben klasszikus, jazz, nép- és világzenei írások, riportok, recenziók, ajánlatok olvashatók. Az új magazin már teljesen átalakult külsővel és belső tartalommal jelent meg. Ezzel egyidejűleg a honlapja is megújult, kibővített tartalommal olvasható.
A tartalomból:
Esszé/tanulmány
- „…régi Verdik s uj Lehárok…” – Politika, opera és Pest-Buda (Békéssy Lili)
- Kilencven éves a Magyar Rádió 1-es stúdiója(Ujházy László)
- A Zeneakadémia Voit-orgonája (Szabó Balázs)
- „Mit akar tőlem ez a zene?” (Tóth Endre)
- Rossini finom tálalásban (Lindner András)
- A bazárok között - Élménybeszámoló egy isztambuli fesztiválról (Hózsa Zsófia)
- Kína és vágyódása Európa után (Mesterházi Máté)
- Bernstein 100 Szirmai, Szigeti (Gyenge Enikő)
- Törött szárny - Harminc éve halt meg Chet Baker (Márton Attila)
- Angol jazz-karakterológia még egyszer
Interjú/Mozaik
- „Egy a test, a lélek és a hang” - Baráth Emőke (Réfi Zsuzsanna)
- Bécs Berlioz-lázban ég - Felix Austria 1 (Gyenge Enikő)
- „Jó volna megtanulni bandoneónozni!” - Kovács Béla (Réfi Zsuzsanna)
- „Ez vagyok én, és ezt felvállalom” - Hajdu Klára (Bencsik Gyula)
- „Személyiség és személyesség” - Szabó Enikő (Bencsik Gyula)
- Zenei élet 2018 telén (Hózsa Zsófia)
Recenzió
- - Klasszikus zene, opera, jazz, népzene, világzene, könyv
Gramofon - Klasszikus és jazz kiadvány honlapja
Megjelent az Irodalmi Magazin legújabb száma
Az Irodalmi Magazin Várad, Holnap, Ady című lapszáma a modern magyar irodalom születésének időszakát helyezi fókuszába, megemlékezik a korabeli Nagyváradról mint gazdasági, kereskedelmi és kulturális központról, továbbá A Holnapról mint irodalmi társaságról és antológiáról, illetve Ady Endréről is – felütést adva ezzel a 2019-es Ady-centenáriumnak.
A tartalomból:
- A Kőrös menti Párizs
- Alt Krisztián: Gyárak, utak, írástudók. Interjú Imre Zoltánnal
- Ady Endre: A műhelyben (részlet)
- Balázs Géza: Boldog Várad a szólásokban
- Horváth Bálint: Nagyvárad zenei életének történetéből
- Jánosi Zoltán: Fülszikrázó meridián. A Holnap száztizedik száztizedik születésnapjára
- Rózsafalvi Zsuzsanna: Radikális irodalmi hangok a sokarcú városban. Interjú Boka Lászlóval
- Dutka Ákos: A Holnap városa
- Dutka Ákos: Örök óta
- T. Károlyi Margit: A magyar nyelv változatai három holnapos költeményeiben
- Pethő József: "Igaz híved és tisztelőd". A holnaposok barátja: Krúdy Gyula
- Juhász Gyula: Krúdy Gyulának
- Buda Attila: "Ki érti meg ma énekem, ki érti meg?" Babits Mihály és A Holnap első antológiája
- Pataky Adrienn: "Milyen volt szőkesége:". Az első öngyilkossági kísérlettől Váradig és az Anna-versekig
- Karádi Zsolt: "Júdeai vagy. Leány. És poéta". Miklós Jutka a költő és fényképész
- Albu-Balogh Andrea: Balázs Béla irodalmi indulása a Nyugat és A Holnap körében
- Balázs Béla: A kert és az asszony
- Hlavacska András: Kultusz és/vagy kánon. Interjú Bednanics Gáborral
- Ady Endre: A duk-duk affér
- Herczeg Ákos: Ady Endre útja a Versektől az Új versekig
- Smid Róbert: Élet helyett - az organikusság egymásba fonódó kötelékei Adynál
- Bertha Zoltán: Váradi költők és Ady
Irodalmi Magazin – Várad, Holnap, Ady >>
100 Filmajándék a Filmarchívumtól
A tavalyi nagysikerű akció után ismét karácsonyi ajándékkal lepjük meg a filmszerető közönséget: december 21-től január 4-ig 100 magyar film szabadon elérhető a Filmarchívum Vimeo csatornáján.
Az ünnepi napokban a közönség szabadon élvezheti a Nemzeti Digitalizációs és Filmfelújítási Program közelmúltban született eredményeit, klasszikusokat és kultfilmeket, közönségkedvenceket és újrafelfedezésre váró értékeket éppúgy, mint sosem látott ritkaságokat. A listán 54 rendező 100 filmje szerepel, összesen 4200 percben, a legrégebbi film 1912-ből, a legújabb 1998-ból származik – játék és dokumentumfilmek, animációk egyaránt.
Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánunk!
Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánunk!
Borsi Mária könyvtáros
Beszélgetés Dr. Kolek Istvánnal
Dr. Kolek István közel 40 évig volt Táborfalva háziorvosa. 2018. augusztus 1-jétől vonult nyugdíjba, ebből az alkalomból beszélgettem Doktor Úrral.
Köszönjük Kolek Doktor Úr munkáját, az eljövendő évekre szeretetet, békességet, sok örömet és jó egészséget kívánunk!
Pusztavacson születtem 1949-ben. Szüleim 6 elemis, földműves emberek voltak. Pusztavacson nőttem fel, osztott iskolába jártam. Szeretettel gondolok Nagy Imre tanító bácsira. Falusi gyerekként jól ismertem a természetet, az állatokat, részt vettem a ház körüli munkákban. Jó tanuló voltam, Budapestre kerültem az Arany János Fiúgimnáziumba, német nyelvtagozatra. 1967-ben érettségiztem, kitűnő eredménnyel. Orvosnak készültem, de nem vettek fel azonnal az egyetemre, ezért egy évig Budapesten, a János Kórházban dolgoztam beteghordóként.
A Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanultam, ahol 1975-ben szereztem diplomát. 1971-ben megnősültem, feleségem Budavári Edit. Szegeden éltünk. 1975-ben fiúnk született. Az egyetemi tanulmányok mellett Szőregen dolgoztam a rózsakertészetben, Edit bölcsődében volt gyermekgondozó.
A beszélgetés folytatása itt olvasható >>
SULIság
Kedves Olvasóink!
2018-ban 25 éves a Táborfalvi MOZAIK című újság. A kezdetekről beszélgettem az egykori szerkesztőkkel, Sponga Tamással és Sztana Károllyal. Előkerült a MOZAIK létrejötte előtt készült SULIság című iskolaújság 1989-ből…
Fekete István - Roráte
Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. Ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét. A tegnap gondja, mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs.
A külső mozgás bekúszik a templomba s megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is meggyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: „Harmatozzatok égi Magasok”
Folytatás: Fekete István - Roráte >>
A Táborfalvi MOZAIK egykor..
Kedves Olvasóink!
A Táborfalvi MOZAIK című független havilap, a táborfalvi polgárok lapja 1993. február hónapban jelent meg első alkalommal, ez volt az újság úgynevezett próbaszáma. Az I. évfolyam 1. száma az 1993. március havi lapszám volt.
Szeretnénk megosztani Önökkel a Táborfalvi MOZAIK régi lapszámait, az indulástól kezdődően. A Táborfalvi MOZAIK első korszaka 1999. júniusig, a VII. évfolyam 6. (77.) számáig tartott.
A havilap felelős szerkesztője Sponga Tamás volt, a szerkesztőség tagjai az első lapszám megjelenésekor: Fehér Lászlóné, Dr. Kolek István, Kőnigh Józsefné (Farkas Lenke), Szelei Pál, Sztana Károly. [...]
Sok helyi értékről olvashatunk az újságban és bátran mondhatjuk, hogy a MOZAIK újság is helyi értékké vált!
Az egyes számokat folyamatosan tesszük közzé - nem feltétlenül időrendi sorrendben. A 'MOZAIK egykor..' külön oldalon található, amely elérhető a felső és a jobb oldali menűből is.
Jó olvasást kívánok!
Borsi Mária
könyvtáros
Márai-program
Kedves Olvasóink! 2018-ban könyvtárunk 100 ezer Ft értékben kapott támogatást
a Nemzeti Kulturális Alap Márai-programjában, immár VIII. alkalommal.
A könyvek megérkeztek könyvtárunkba, szeretettel várjuk Olvasóinkat!
"A mi szecessziónk" című kiállítás a Ráth-villában
Szépség, mívesség, igényesség… Körülvesz és megigéz…
„A koncepció egyszerű: úgy hozd mozgásba a szecesszió reprezentatív műtárgyait, hogy olyan illúziód legyen, mintha használat közben részesülnél az élményből, azaz kerüljenek kontextusba a kerámiák, a bútorok, a festmények, a textilek és az egyéb műtárgyak. Mert a Ráth György-villát úgy rendezték be, hogy némi túlzással élni is lehetne benne, azaz a művészetet látjuk, éppen működésben. Szóval, minden olyan, mintha vendégségbe érkeznénk Ráthékhoz, illetve a szecessziós művészethez. Az egykori tulajdonos, Ráth György (1828-1905), az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója otthonában képtára és historizáló ebédlője rekonstrukciójával emlékeznek a 190 esztendeje született műgyűjtőre.”
„A szecesszió a szépség új kultuszát jelentette, egyben a forma és a technika együttes forradalma volt. Ez az élet és a művészet egészét átfogó, átformáló és átalakító összművészeti törekvés egyben az utolsó egyetemes stílus volt, melynek számtalan irányzata is minden műfajra kiterjedő, egységes formavilággal rendelkezett…
...A szecessziós tárgyakon nemcsak a formák világa érzékletes és érdekes, hanem megragadó magának az anyagnak a szépsége is. Sok esetben felelevenítették a már feledésbe merült matériákat, vagy újakkal kísérleteztek. Az üveg – talán éppen rejtelmessége, titokzatossága, csillámlása okán – a szecesszió egyik legkedveltebb anyaga volt. A bútorművészetben igyekeztek minél többféle, különleges rajzolatú fafajtát felhasználni. A fémművességben elsősorban a francia szecesszió kedvelte a csillogó aranyozott bronzot. Újból felfedezték az ónt, s e könnyen megmunkálható anyagból különféle, hajlékony tárgyak készültek. Az ezüst mellett szívesen dolgoztak bronzzal, vörösrézzel, valamint olcsóbb ötvözetekkel is. A különféle anyagokat szívesen kombinálták egymással.
A 19-20. század fordulóján hihetetlen innovatív fejlődés következett be, amely a technikai megoldások, újítások gazdag tárházát jelentette.”
(In.: A mi szecessziónk, Bp. : Iparművészeti Múzeum, 2018., p.23.)Felemelő élmény a kiállítás tereit végigjárni, egy alkalom talán kevés is ahhoz, hogy befogadjuk ezt a gazdagságot!
http://www.imm.hu/hu/contents/262,R%C3%A1th+Gy%C3%B6rgy-villa
https://www.jegymester.hu/hun/Production/54704/Allando-kiallitas---A-MI-SZECESSZIONK
Borsi Mária