Jeles napok kategória bejegyzései

„Magyarnak lenni nem állapot, hanem feladat és hivatás.”

Közzétéve Szerző:

Pedagógusok napja

„Az újkori pedagógia jól tudja, hogy a gyermek figyelmét és képességeit semmiféle nevelési módszer nem éleszti annyira, minta kíváncsiság ösztönének izgatása. A magyar néptanító keltse fel a magyar tömegek érdeklődését a minőségi kultúra iránt: ez lenne legfontosabb feladata, éppen olyan fontos, mint az egyszeregy, vagy az ábécé, vagy a magyar földrajz alapelemeinek oktatása. S mint ahogy elveszett az a nemzet, melynek hadserege politizál, bírósága osztályérdeket tart ítélkezés közben szemei előtt, úgy nagy veszély fenyegeti azt a nemzetet is, melynek pedagógiai közkatonái nem a minőségi elv jegyében iparkodnak nevelni és hatnia nemzet szűz ősanyagára, a jövő táptalajára, a gyermekekre.”

(Márai Sándor: A nemzetnevelés ügyében, 1942)

Kapcsolódó tartalom:
– Márai Sándor a nemzetnevelésről
– Háború, röpirat, felelősség, nemzetnevelés… (SzaSzi, Győriszalon.hu)

A nemzeti összetartozás napja

Közzétéve Szerző:

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

Június 4-én, A nemzeti összetartozás napján közösen emlékezünk történelmünk meghatározó pillanataira és kifejezzük a magyarság egységét határokon innen és túl.

Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította A nemzeti összetartozás napjává.

Kapcsolódó tartalom:
– A trianoni béke aláírása (szerző: Tarján M. Tamás, Rubicon online)
– A nemzeti összetartozás napja
– 100. évforduló – 1920. június 4. A trianoni béke aláírása
– Pangea: 100 éves a „vörös térkép”
– Apponyi Albert trianoni „védőbeszéde”
– Szarka Tamás – Kézfogás – A magyar összetartozás himnusza
– Apponyi Albert gróf üzenete az amerikai néphez (1929-ből)
– Igazságot Magyarországnak! (Erdélyi Szalon Kiadó)
– A Fiumei úti sírkertben látható az Apponyi-hintó

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje

Közzétéve Szerző:
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!

Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.

Mert fáradság után füremedt tagokat
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.

Sőt még az végbéli jó vitéz katonák,
Az szép szagú mezőt kik széllyel béjárják,
Most azok is vigadnak, s az időt múlatják.

Ki szép füvön lévén bánik jó lovával,
Ki vígan lakozik vitéz barátjával,
Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral.

 Újul még az föld is mindenütt tetőled,
Tisztul homályából az ég is tevéled,
Minden teremtett állat megindul tebenned.

Ily jó időt érvén Isten kegyelméből,
Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szívből,
Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetből!
Balassi Bálint: Borivóknak való (1589)

Jeles napok

  • A Himnusz születésnapja 2014.01.20.

    stx

    Kölcsey Ferenc kézirata szerint, 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre emlékezve – 1989. óta – január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Európában, a 16. századtól, a templomi himnuszok mintájára, elkezdtek néphimnuszokat, nemzeti himnuszokat írni. Magyarországon két egyházi ének, a Boldogasszony anyánk és a Szent István királyhoz (Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga) dalokat ...

Január 22-e – A magyar kultúra napja

1989 óta ünnepeljük január 22-én A magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le egy kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát, amely később Magyarország nemzeti himnuszaként vált ismertté. A vers eredeti címe: Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiből, melyet, 1822. év végén kezdett írni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →