Köszöntök Mindenkit Bán Tibor festőművész kiállításának megnyitóján!

Amikor végignéztem a kiállítás képeit, különös, meditatív hangulatba kerültem. Tájképek, csendéletek, egy régi tanya, egy száguldó lovas fogat… Fáradt zöldek, barnák, ősz, tél…

Az első gondolat, ami felmerült bennem, hogy miért fest valaki tanyákat, lovakat a XXI. században? Van ennek létjogosultsága? Hol van ez már? És aztán a válasz mégis az lett bennem, hogy mikor is volna nagyobb létjogosultságuk ezeknek a festményeknek, mint most… Hiszen, amit közölnek, amit átadnak nekünk, az a legszebb, a legemberibb életfelfogás igenlése: a szuverén, önálló élet, az önfenntartás képessége összhangban a természettel, fákkal, állatokkal, növényekkel és ezáltal összhangban egymással is, az emberekkel. Ezek a képek a tiszta, igaz élet hírvivői egy olyan világban, a mai létezésünkben, amikor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, mire születtünk: a teremtett világ szeretetére, óvására és a munkára. És eszembe jutott apai nagyapám, aki egy szatmári tanyán gazdálkodott. Mikor munkához látott, kérte Isten áldását, mikor befejezte, elvégezte a munkát, hálát adott Istennek. Panasz szó el nem hangzott, tették, amit kell, felismerték, elfogadták és betöltötték életfeladatukat.

Miért fest valaki alföldi tájat, tanyákat és a lovakat a XXI. században? Van még egy válasz erre: mert így hiteles a művész. Önmagát, az általa ismert és szeretett világot képviseli. Bán Tibor az Alföld festője, 1963-ban született Kecskeméten, Kecelen nevelkedett, elmondása szerint igyekszik ma is úgy élni, mint amiben felnőtt. Faszobrászatot tanult, de igazából mindig a festészet vonzotta. Kedvencei Munkácsy Mihály, Paál László, Mészöly Géza és a németalföldi festők. Mesterei Bozsó János és Gayer-Móricz Róbert festőművészek. Egy szakmai értékelésben így írnak Bán Tibor művészetéről: „A színekkel való mesteri bánni tudás mellett Bán Tibor erőssége kiváló kompozíciós képessége. A háttér szinte sohasem homogén, ég és föld szervesen összefügg, egymást erősítő egység. A képi világ merő dinamizmus, de a nagyszerű szerkesztés a részeket egyensúlyba helyezi. Bán Tibor a színekben gazdag langymeleg őszt és a nyugalom csendjébe alámerült téli világot festi.  Festészetében kiemelt jelentősége van a fénynek. A napfény olykor valósággal betör a képek mezejébe, elönti és átszínezi a tájakat. Bán Tibor realista festészete romantikus elemekkel tarkított. A tájképfestészetet érzi legközelebb magához, de portréi, életképei hasonlóképpen festőiek és kifejezőek. Ecsetkezelése finom, már-már bravúros.” *

Losonci Miklós művészettörténész szerint Bán Tibor „a felhők barátja”.

A jelenlegi kiállításon Bán Tibor elsősorban tájképeit szeretné bemutatni. Előző kiállításain nagyrészt lovakat, a rónán vágtató pusztaötöst vagy lovas fogatot ábrázoló festményeket, de ökröket, ökrös szekereket is láthattunk. Ezeken a képeken sokszor a paraszti élet hétköznapjait mutatja be. Kedvelt időtöltése a horgászat. A vízpart, a halászás, horgászás ábrázolása is sok festményének szeretett témája.  Ahogy a művész fogalmazott: benne él a tájban. Elmondása szerint nem foglalkozik a művészeti divatokkal, azt festi, amiben él.

Bán Tibor alkotásai Ausztria, Németország és a volt Jugoszlávia országain kívül Japánba is eljutottak. 1986 óta rendszeresen részt vesz hazai kiállításokon. A művészeti alkotótelepek aktív résztvevője.

Azt kívánom mindannyiunknak, hogy éljünk olyan méltóságteljes, szeretetteljes, tiszta életet, mint amit ezek a festmények sugároznak!

* https://galeriasavaria.hu/muveszek/ban-tibor/