Egy legendás gyáralapító…
Egy eltökélt fazekas világraszóló felfedezései…
Teréz, Júlia és Miklós – a Zsolnay-testvérek mindent elsöprő tehetsége…
Vay, egy műgyűjtő, akit csillapíthatatlan szenvedély fűz a Zsolnayakhoz…
Ajánló kategória bejegyzései
Lázár Ervin – Napló
Lázár Ervin naplója, melyet budapesti évei alatt, 1984-től 2006 végén bekövetkezett haláláig vezetett, ablakot nyit az író belső világára, amelyből irodalmi alakjai, mesehősei táplálkoznak.
Borzák Tibor – Rokonom, Petőfi
Petőfi Sándornak nincs egyenesági leszármazottja, édesanyja, Hrúz Mária, és édesapja, Petrovics István testvéreinek utódai viszont mindmáig köztünk élnek. Közéjük tartozik például Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, illetve Hankiss Elemér szociológus is rokonnak tudhatta magát.
Fekete Gyula, Szabó József János: Mozaikok Örkénytábor történetéből 1875 – 2015
Örkénytábor 140, a Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképző és Hajtóiskola 85 éves történetére emlékezünk a kötettel.
Móra Ferenc – Öreg diófák alatt
Móra Ferenc nagyon jól ismerte az alföldi szegény emberek gondját, baját, örömét. E kötetbe válogatott novellák ezeknek az embereknek a minennapjairól szólnak, hiszen az író is ebből a világból származott.
Jávorszky Béla Szilárd – A magyar jazz története
Korunkban a jazz a nyugati zenekultúra legjelentősebb improvizációs előadási gyakorlata. Önálló műfaj, amely jól felismerhető stílusairól, jellegzetes dallam-, harmóniai és ritmikai fordulatairól. […]
Jankovics Éva: STROKE – Egy család regénye
Tisztelt Olvasó! Engedjék meg nekem, hogy mindjárt a könyvből származó Puskin idézettel kezdjem ajánlásomat. „Uram, ne vedd el épp eszem, inkább az éhség, a küzdelem…”
Szeretettel ajánlanám minden kedves olvasónak:
című olvasmányt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Az első világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékezve magyarországi középiskolai, községi és városi könyvtárak valamint külföldi magyar gyűjtemények részesülnek ebben a könyvadományban.
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című nagyszabású, 21 kötetből álló könyvsorozat első kötetét Rudolf trónörökös 1885. december 1-jén nyújtotta át apjának, Ferenc József osztrák császárnak és magyar királynak, mely sorozat a 19. század második fele legnagyobb könyvkiadói vállalkozásának bizonyult.
Kathryn Stockett – A segítség
„Addig lehet hatalmat gyakorolni az emberek felett, amíg adsz is nekik valamit. Fossz meg egy embert mindenétől és többé már nem lesz hatalmad felette.”
Alekszandr Szolzsenyicin
Tegye fel a kezét, aki néz filmeket! Most tegye fel a kezét, aki olvas könyveket! Gyanítom egyikre, másikra vagy akár mindkettőre akadtak jelentkezők.
Egy olyan könyvet/filmet szeretnék bemutatni, ami bár első ránézésre könnyednek tűnik, mégis az egészet egy végtelenül komor hangulat lengi körül, melyet olykor felvált az írónő kitűnő humora.
Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton lévőknek
Ez a könyv úgy hatott rám, mint amikor a vándor útja során egy tisztáshoz érkezik, megpihen, erőt gyűjt és így indul tovább.
Saly Noémi: Semmiből is finomat : Nagy titkok és apró trükkök
„Hogy ki ne maradjon nagyanyáink legfontosabb titka: minden konyha első számú, elengedhetetlen hozzávalója a szeretet. Ami e nélkül készül, nem lehet jó. És nem elég, ha az ebéd vagy vacsora „címzettjeit” szeretjük:: szeretni kell a piacot, az anyagokat, amelyekkel dolgozunk, és ha a lábasmosogatást nem is annyira, a munka végeztével összetakarított, tiszta konyhát meg a terített asztalt feltétlenül. A világ mindig úgy néz vissza ránk, ahogyan mi nézünk őrá.”
Saly Noémi
Weöres Sándor – Kutyafülű Aladár
Száz éve született Weöres Sándor, a magyar gyermekvers klasszikus alkotója, a magyar irodalom egyik legnagyobb költője.
Dr. Mátyás Szabolcs, Mátyás-Kulcsár Éva: Magyar „óriásokról” gyerekeknek
Egy könyv, ami a „Ahol a zsenik bölcsője ring” kötet gyermemeknek szánt változata. Közel hatvan olyan magyar hírességről, tudósról, feltalálóról olvashatunk, akik nevéhez sok-sok esemény, találmány köthető.
Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében
Széles körben ajánlható könyvet szeretnénk bemutatni a könyv fülszövegének ismertetésével:
Mátyás-Kulcsár Éva, Dr. Mátyás Szabolcs – Illik tudnom, mert magyar gyerek vagyok
Nem egy tankönyv, nem kötelező elolvasni…
A „Tudnom kell, mert magyar gyerek vagyok” után újabb olyan könyv jelent ki Mátyás-Kulcsár Éva – Dr. Mátyás Szabolcs szerzőpárostól, amiben megpróbálják felsorolni azokat a hazai értékeket, amelyet minden magyar embernek illik tudnia.
Mátyás-Kulcsár Éva, Dr. Mátyás Szabolcs: Tudnom kell, mert magyar gyerek vagyok
„Kedves Gyerekek! Egy olyan könyvet tartotok most a kezetekben, ami NEM TANKÖNYV. Ezt NEM KÖTELEZŐ OLVASNI, csak akkor, ha meg akartok olyan érdekes dolgokat ismerni a magyarokról, amelyekről a tankönyvekben sajnos nem lehet olvasni. Az ebben a könyvben olvasottak jól kiegészítik az iskolában tanultakat, így az a későbbiekben is nagyon hasznos lehet a számotokra.”
Horthy Miklós – Emlékirataim
„Amidőn a kormányzói működésemből történt kényszerű kikapcsolódásom után az 1944-45. évi fogság alatt, majd számkivetésben, a vendégszerető Portugáliában, életem eseményeit papírra vetettem, az a gondolat vezetett, hogy emlékirataimat családom számára hátrahagyjam.” – írja 1952-ben, Szent István király ünnepének napján, könyvének bevezetőjében vitéz nagybányai Horthy Miklós, volt tengerésztiszt, I. Ferenc József király és császár udvari szárnysegédje, flottaparancsnok altengernagy, a szegedi ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére, Magyarországnak 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig kormányzója, a németek, majd az amerikaiak foglya, végül pedig – haláláig – portugáliai magyar emigráns.
Margittai Gábor – Külső magyarok – Utazás a végeken
Jelen könyv eredeti kiadása komoly sikereket ért el, mára már nehezen elérhető az eredetileg 2005-ben megjelent kötet. A Scolar kiadó 2011-ben adta ki a kibővített Külső magyarok – Utazás a végeken című művet.
Antikvárium: Páskándi Géza – Beavatkozás
A regény főszereplője egy fiatal, kezdő nyomozó kevés tapasztalattal a háta mögött, ámde tele energiával. Természetesen, az a vágya, hogy egy igazán komoly ügyet kapjon.
Szakál László – Régi idők vendéglátása a Duna-Tisza közén
Sok-sok éve nekiláttam, hogy ami még fellelhető képben, szövegben, emlékben, felkutassam és elmondjam milyen is volt az utóbbi 100-150 év vendéglátása a Duna–Tisza közén. Kisebb-nagyobb híres kocsmák, vendéglők, cukrászdák minek közönhették sikereiket, fejlődésüket, és ha kudarc érte őket, mi okozta, természeti csapás vagy emberi gonoszság, s a szörnyű években hogyan lettek sikereik mártírjai.