Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár


Navigáció

Legújabb cikkek

Nyitva tartás

április 1-jétől október 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat 8.00 - 12.30

november 1-jétől március 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
csütörtök 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat zárva

Elérhetőség

2381 Táborfalva, Iskola u.7.
Tel: 29/382-952
Könyvtáros: Borsi Mária
E-mail: konyvtar@taborfalva.hu

Felhasználók

· Online vendégek: 1

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 5
· Legújabb tag: martinekk

MyStat

Könyvtár a Facebook-on


Inárcsi Szent György templom emlékpark

Az "Értékeink" írásokban folyamatosan ismertetünk olyan - a közelben található és könnyen elérhető - emlékeket, emlékhelyeket, melyeket meglátogathatunk akár egy félnapos kirándulással is.

 

Miközben ezeket felkerestem, fényképeztem, arra  jöttem rá, hogy nagyon sok emlékünk van az elmúlt évszázadokból, annak ellenére, hogy a Kiskunság  viszonylag ritkán lakott terület volt, a török időkben pedig szinte teljesen elnéptelenedett és az építmények nagy része  elpusztult.  

 

 Inárcs - igen gazdag - középkori történelmének nagy részét már feltárták és megírták helytörténeti művekben.
A faluban található középkori Szent György-templom emlékparkot Európa Terv projekt keretében valósították meg. Az emlékpark ötlete onnan származik, hogy az inárcsi képviselő-testület szerette volna (ill. szeretné) megismertetni a következő nemzedékekkel is a faluban, és környékén fellelhető, a múltból származó  tárgyi emlékeket.

 

Elsőként egy Jelkeresztet, majd egy Jelharangot állítottak fel a faluban (nem a templomromnál, mivel az magántulajdonban lévő földterületen van). 

 

Mivel sokak figyelmét felkeltette az esemény, így az önkormányzat úgy döntött, feltárják a középkori templom maradványait és az eredeti építőkövekből megépítik az egykori kápolna alapjait egy emlékparkban. Az emlékpark elkészült, megtekinthető a Rákóczi úton. 

 

 

A Szent György-templom rövid története

 

Inárcs első írásos emlékei a 12. századból származnak. V. István, IV. (Kun) László oklevelei szerint Fehérvár várjobbágyai, Inárcsi Jakab fiai (Pál, Tamás, Fene, Omb) és szolgáló népei lakták – akik a fehérvári ispán szállásáról gondoskodtak. Inárcs lakossága a 14. században 18-45, a 15. századra már 28-65 családra tehető (ennek mintegy hétszerese a tényleges népességszám). 

A templom a 12. században már állt. Erre III. Béla (1172 – 1196) rézpénzeinek elnevezéséből következtetnek. Ebből az időből származó, a faluban talált pénzérmék numizmatikai leírása szerint ezek közül az egyiket "inárcsi típusúnak" nevezik. 


 A templom építésének dátumáról (egyelőre) nincs adat, viszont első írásos említése 1332-ből származik. Az oklevélben az áll, hogy Inárcsi Tamás fia Deme(ter) és társai „öröklött inárcsi és csíkosi birtokuk 1/3-át a templom temetőjével, telkekkel, földekkel” együtt engedték át Pál azonos nevű unokájának, Farkas fia Pálnak. A templom későbbi írásos emlékei 1427-ből, 1453-ból, majd  1510-ből származnak. Jelentősége abban is megmutatkozik, hogy az inárcsi plébánia iskolájából kikerülő több diák is egyetemen folytatta tanulmányait.  

 

Buda elfoglalása után Inárcs is török uralom alá kerül. 1546 és 1590 között öt török adóösszeírás volt, amelyben 29 – 44 adóköteles háztartásfőt számláltak. Papról ekkor már nincs szó. A 16. század végén a beszállásolt tatár segédcsapatok Inárcsot – és a környékbeli falvakat – elpusztították.  A török kiűzése után, a 18. században, a lerombolt pusztatemplomok köveit lakóházak, új templomok, kastélyok, kúriák építéséhez használták fel. Így nagyon kevés épített emlék maradt fenn napjainkra – kivétel az ócsai premontrei bazilika, illetve néhány rom, például a pusztavacsi, a pótharaszti stb. Az inárcsi templom romjait 1793-ban még megyetérképen is feltüntették: „praed. rudera Inarch”.
A közelmúltig az inárcsiak nem sokat tudhattak az egykori Szent György-templomról, helyére is az eke által kifordított követ emlékeztettek. Az írásos emlékek összegyűjtése és a Tari Edit által vezetett feltárás eredménye, hogy viszonylag jól rekonstruálható a templom több évszázados történetének részletei.

 

 

 

Felhasznált irodalom:

Czagányi László – A középkori Szent György templom emlékparkja - Inárcsi séták 2. (pdf) 

 

[stx]