Táborfalva 1949 óta önálló település, ha iskoláiról esik szó, általában négy intézményt említenek az írások: központi iskola (1952), Telepi (1922), Csurgay (1891), Tábori Iskola (1931?). A táborfalvi emberek visszaemlékezéseiben azonban gyakran megjelenik még két iskola, ezek pedig a Szobros és a Szarkási, két tanyasi iskola, amelyek már nem is Pest megyében, hanem a szomszédos Bács-Kiskun megyében vannak.
Helytörténeti írások kategória bejegyzései
Govorkovics Anna: „Az a világ még jó volt, nagyon szerettem…” (ladánybenei gyűjtés)
A következő anyag a ladánybenei iskola „1878” című újságában jelent meg 2021 februárjában. Govorkovics Anna, iskolánk dolgozója mesélte el gyerekkorának és életének néhány emlékét a helyismereti szakkörön összegyűlt gyerekeknek.Gyermekkora Táborfalvához kapcsolódik, nem Ladánybenéhez, de az a világ, amit megidéz, nem különbözött lényegileg az akkori Magyarország többi településén élő emberek életétől.Az emlékek olvasása mellé adunk még két iskolás képet is a táborfalvi iskola 1. és 2. osztályáról, az 1960-as évekből…
Jó olvasást kívánunk!
70 éves a táborfalvi Csurgay Franciska Általános Iskola
Adalékok az iskola történetéhez
30 éves a Táborfalvi Sportcsarnok
30 éves a sportcsarnokunk, ebből közel 25 évet dolgoztam itt, kezdetben sportcsarnok vezetőként, majd szabadidő szervezőként. A Táborfalvai Mozaik szerkesztői arra kértek, írjak ezekről az évekről, milyen élet zajlott itt. Pezsgő, mondhatom, de nem tudom időrendben felsorolni az eseményeket.
A táborfalvi Csurgay Franciska Általános Iskola története
Táborfalva fiatal, 1949 óta önálló település, története a szomszédos Örkényhez kapcsolódik.
A jelenlegi általános iskola közvetlen előde, az úgynevezett központi iskola 1952-ben épült két tanteremmel, amely az 1960-as évekre 8 tanteremre bővült.
Még a 60-as években is használták azokat az 1-2 tantermes iskolákat, melyek az egykori majorságban, a katonai táborban és a Pálóczi Horváth István földbirtokos által kiparcellázott
Telepen (a mai Rákóczi úton) működtek és a mai napig ezen a néven említik őket az emberek: Csurgay, Tábori, Telepi iskola.
20 éves a táborfalvi református templom
2017. augusztus 27-én hálaadó istentisztelettel emlékeztek meg a református hívek és a meghívott vendégek a táborfalvi református templom felszentelésének 20. évfordulójáról.
Az örkénytábori páncélvonatok
Minél inkább kutatom a vasútvonal múltját, annál több érdekes és meglepő dolgot vélek felfedezni. Évekkel ezelőtt teljesen véletlen bukkantam rá valahol az interneten, hogy bizony, ezen a vasútvonalon valaha páncélvonatok is jártak. Na de vajon miért? Van-e köze mindehhez Táborfalvának? Mi is az a páncélvonat?
Megújult a táborfalvi református imaház
Az Örkényi Református Missziói Egyházközség négy település, Örkény, Hernád, Pusztavacs és Táborfalva református híveit egyesíti, önálló templommal hosszú éveken át Örkény rendelkezett. 1997-ben került sor az ökumenikus összefogással felépült táborfalvi református imaház felszentelésére.
Tóth Levente táborfalvi presbiterrel beszélgetek, aki templomunk felújításának élére állt és kitartó, áldozatos munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma egy megszépült, megújult imaházban találkozhatnak a református hívek.
Magyarok Nagyasszonya ünnep és a búcsú
Az ótörök eredetű búcsú szónak többféle jelentése él a magyar nyelvben. Jelent bűnbocsánatot, búcsúvételt a bűnöktől, a bűnökért való büntetéstől, vagy zarándoklatot, átvitt értelemben sokadalmat. A magyar nyelvben – az egyértelműség okán – a kegyhelyekre történő zarándoklatot, az ott mondott ünnepi misét gyakran „szentbúcsúnak” is nevezik, az ünnepi alkalmakra oda összesereglett sokadalmat „búcsújáróknak”. De ugyanígy búcsúnak nevezik a templom védőszentjének évenként ismétlődő ünnepét is – ez a „templombúcsú”.
Emlékeim a régi Táborfalváról
Láncos Ferencné Fedácsik Julianna visszaemlékezése
Halápi Mihály visszaemlékezése Táborfalváról, a Telepről…
Misi bácsi Táborfalva egyik legidősebb embere, 97 esztendős. Nagy szeretettel, derűvel mesélt a régi időkről…
Misi bácsit hallgatva arra gondoltam, hogy példát ad nekünk életigenlésről, arról, hogy minden helyzetben embernek lehet maradni és a problémák elől nem elmenekülni kell, hanem szembenézni velük.
Beszélgetés a táborfalvi református gyülekezet presbitereivel
„Legeltessétek az Isten köztetek lévő nyáját, ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen, ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak” (I.Pét. 5,2-3)
A táborfalvi református gyülekezet az Örkényi Református Missziói Egyházközség része, saját imaházzal rendelkező kis szórvány gyülekezet. Az Örkényi Református Gyülekezet missziójának szerves részét alkotják a szórvány gyülekezetek, Örkényhez tartozik még Hernád és Pusztavacs is.
Matyófalvi Ferenc tanító, tanár, igazgató – Matyófalvi Judit visszaemlékezése
Kedves Olvasóink! Matyófalvi Judit visszaemlékezésének befejező részét közöljük, melyet ezúton szeretnék figyelmükbe ajánlani.
Borsi Mária könyvtáros
Matyófalvi Ferenc a tanító, tanár és igazgató – Matyófalvi Judit visszaemlékezése
Kedves Olvasónk!
Szeretettel ajánlom figyelmükbe Matyófalvi Judit visszaemlékezésének további részeit. Örömmel vennénk Olvasóink hozzászólását, emlékeit, fényképeit a Matyófalvi házaspárról, az egykori tábori iskoláról. Ne vesszen el a múltunk!
Borsi Mária könyvtáros
Matyófalvi Ferenc néptanító élete Örkénytáborban – Matyófalvi Judit visszaemlékezése
Kedves Olvasó, Kedves Táborfalviak!
Matyófalvi Judit vagyok. Matyófalvi Ferenc általános iskolai tanár lánya. Talán vannak még a faluban olyanok, akik emlékeznek erre a névre.
Édesapám 1936-ban, mint állami tanító kezdte pályafutását az akkori Örkénytáborban. Innen is ment nyugdíjba és itt hunyt el 1989-ben.
Matyófalvi Ferenc néptanító élete Örkénytáborban – kortársak visszaemlékezései
Kedves Olvasóink!
A következő levél érkezett könyvtárunkba:
Táborfalva, ahogy az én emlékezetemben él…
A szüleim a második világháború előtt, a 20-as évek végén költöztek az akkori Örkény-telepre, a jelenlegi Rákóczi útra. Albérletben laktak, többek közt a László László fűszer kiskereskedés mellett, ahol később Kovács Juliska (néni) lakott Margit, Juliska és Pista nevű gyermekeivel. Később Milkovics Gyuláék laktak (vagy laknak) ott.
Gecser Erzsébet: Az én falum
Itt születtem, ebben a faluban, szüleim és a nagyszülők örömére. Örkény-telep volt akkor a neve a mai Rákóczi útnak. Gyermekkoromban sok történetet hallottam, főleg Tatuskámtól e vidékről. Ő kisbíró volt egy ideig.
Ernst József: 100 év a magyar lovassport történetéből, 2. kötete 1920-1944.
A szerző három kötetre tervezett munkájának második kötete az első világháborút követő újrakezdést mutatja be. A monarchia szétesésével megszűnt az a szakmai támasz, amelyet a bécsi Lovaglótanárképzővel való kapcsolat nyújtott. Új lovaglótanárképzőt létesítettek, amely előbb a Ferenc József laktanyában, majd Örkénytáborban (1930. október 1-jétől) működött.
Nagy László visszaemlékezése Táborfalváról
Az 1900-as évek elején a rossz gazdasági helyzet miatt igen gyakori volt a kivándorlás Amerikába. Pálóczi Horváth István ennek visszafogására elhatározta, hogy földhöz juttatással csökkenti a kivándorlást. Ennek érdekében örkényi birtokából az úgynevezett tinójárási legelők parcellázását országosan meghirdette.