Csendes pohárköszöntõ újév reggelén
|
Nem kívánok senkinek se |
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
Kányádi Sándor |
Ajánló: Pál Mária
Kedves Olvasóink! Fogadják szeretettel Pál Mária írását, amely elhangzott a szerzõ elõadásában 2022. Adventjének negyedik vasárnapján, Táborfalván.
Boldog karácsonyt kívánok Mindenkinek
Könyvtár ünnepi zárva tartása
Kedves Olvasóink!
2022. december 21-tõl 2023. január 8-ig könyvtárunk zárva tart.
Örömteli adventi készülõdést és áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok!
Pekáry István - Téli falu (1965.)
Ajánló: Helytörténeti könyvek
Kedves Olvasóink!
Köszönöm Szabó Ferencnek, hogy könyvtárunknak ajándékozott néhány helytörténeti vonatkozású kiadványt. Mindegyik kötet Dabas történetéhez kapcsolódik:
- Mitták Ferenc: Nagyapám meséi és más gyóni, dabasi emlékek (szerzõi kiadás, 2021)
- Valentyik Ferenc: Isten-haza-család : A hármas eszmény Gyóni Géza költészetében és emlékének ápolásában (Lakitelek : Antológia Kiadó, 2021)
- Valentyik Ferenc: A dabasi Halász család történetének válogatott bibliográfiája (Lakitelek : Antológia Kiadó, 2022)
Helytörténeti könyvek az "Ajánló" írásoknál >>
A lajosmizsei vasútvonal története 3. rész
Tovább Kecskemétig
A vasútvonal Kecskemétig való meghosszabbítása már a Budapest-Lajosmizse vonal tervezésekor felmerült, sokáig mégsem történt érdemi elõrelépés. A tervezést és az építkezést számos vita elõzte meg. A nyomvonalban sem volt mindig egyetértés. Vita tárgya volt, hogy az új vonalszakasz Kecskemétet északról vagy délrõl kerülje meg. Sõt, mivel akkoriban a szegedi fõvonal az OMÁV tulajdonában volt, külön végállomás ötlete is felmerült Kecskeméten belül. Javasolták a Vásár teret, a Füzestért, a Rudolf laktanyát, de még a Szolnoki kapu környékét is.
Gyorgyovics Krisztián írása itt olvasható >>
Ünnepi hálaadás
Fekete László Nagytiszteletû Úr ünnepi köszöntõje a táborfalvi református templom 25. éves évfordulóján.
25 éves a táborfalvi református imaház
Az Örkényi Református Missziói Egyházközség négy település, Örkény, Hernád, Pusztavacs és Táborfalva református híveit egyesíti, önálló templommal hosszú éveken át Örkény rendelkezett.
Táborfalván sokáig családi házakban, lakásokban kellett az istentiszteletet megtartani. A helyzet akkor változott, amikor Gólya Bálint helyi gazdálkodó egyházunknak adományozta azt a földterületet, amelyen ma imaházunk áll.
Nemzedéknyi idõ az imaházban
2022. október 30-án, a református imaház huszonöt éves fennállásáért és az elmúlt évben megvalósult energetikai felújításáért adtak hálát Táborfalván.
"Nemzedéknyi idõ az imaházban" írás itt olvasható >>
A könyvtár téli nyitva tartása
Kedves Olvasóink!
2022. november 1-jétõl 2023. március 31-ig téli nyitva tartás szerint várjuk Látogatóinkat!
Tanítási idõben az általános iskola mûködési rendjéhez alkalmazkodva:
hétfõn, szerdán, csütörtökön és pénteken 12.30 és 16.00 óra között
az iskola tanulói, pedagógusai, dolgozói látogathatják a könyvtárat; bejárat a csarnok felõl;
hétfõn, szerdán, csütörtökön és pénteken 16.00 és 18.00 óra között
a nagyközség lakói, felnõtt olvasók látogathatják a könyvtárat; bejárat az Árpád utca felõl.
Szombaton a könyvtár zárva tart!
Nagyközségi és Iskolai Könyvtár, Táborfalva (2022)
Halottak napján
Fájdalmunkat ma rejtegetni nem kell.
Halandó, gyönge testvérek vagyunk ma.
Sirok között egyenlõ minden ember,
Akár ott sirva, akár oda jutva.
Reviczky Gyula: Halottak napján (részlet)
Értékeink: Szent Anna-kápolna
Lakóhelyünk közelében, több olyan - esetenként többszáz éves - kulturális, történelmi, vallási emlék található, amelyek létezésérõl nem biztos, hogy hallott mindenki.
Az "Értékeink" sorozatban felkeressük azokat a helyeket, romokat, épületeket, épületmaradványokat, történelmi emlékhelyeket, amelyk egy-egy fél- vagy egynapos kirándulás alkalmával meglátogathatók.
Árpád-kori templom, a tököli Szent Anna-kápolna
Táborfalvától nagyjából egyórás autóútra van Tököl, a Csepel-sziget egyik legrégibb települése. A kisvárost - az egyik legenda szerint - Árpád fejedelem lovászáról nevezték el, másik szerint a "tökély" szóból ered a "Tököl" elnevezés. Utóbbi inkább valószínû, ugyanis, Árpád vezér lovászát Csepelnek hívták...
A Szent Anna-kápolna írás itt olvasható >>