Cikkek: Helytörténeti írások
30 éves a sportcsarnokunk, ebből közel 25 évet dolgoztam itt, kezdetben sportcsarnok vezetőként, majd szabadidő szervezőként. A Táborfalvai Mozaik szerkesztői arra kértek, írjak ezekről az évekről, milyen élet zajlott itt. Pezsgő, mondhatom, de nem tudom időrendben felsorolni az eseményeket.
Visszaemlékezve:
Adalékok az iskola történetéhez
Táborfalva 1949-től lett önálló település, ekkor kapta a Táborfalva nevet. Első községi tanácsának mandátuma 1950. októberétől 1954. novemberéig tartott. A tanácsüléseken a községet érintő valamennyi ügyről szó volt. 1951. január 6-án történt „az iskola letárgyalása” (így szerepel a jegyzőkönyvben). Elhatározták, hogy a központban is építenek egy iskolát, mivel az az iskolák kint vannak a falu külső részén (Telepi, Tábori, Csurgay-iskola). A mai általános iskola épületének „csírája”, az 1-es és a 2-es tanterem 1952-re el is készült.
Táborfalva fiatal, 1949 óta önálló település, története a szomszédos Örkényhez kapcsolódik.
A jelenlegi általános iskola közvetlen előde, az úgynevezett központi iskola 1952-ben épült két tanteremmel, amely az 1960-as évekre 8 tanteremre bővül
Táborfalva 1949 óta önálló település, ha iskoláiról esik szó, általában négy intézményt említenek az írások: központi iskola (1952), Telepi (1922), Csurgay (1891), Tábori Iskola (1931?). A táborfalvi emberek visszaemlékezéseiben azonban gyakran megjelenik még két iskola, ezek pedig a Szobros és a Szarkási, két tanyasi iskola, amelyek már nem is Pest megyében, hanem a szomszédos Bács-Kiskun megyében vannak.
Szobros Iskola az 1930-as(?) években
Köszönöm Szeleczki Lászlónak és Szeleczki Lászlóné Marikának, hogy elhozták könyvtárunkba Basky András: Hol volt, hol nem volt …14 tanyai iskola Lajosmizsén című kötetét, amely sok információt tartalmaz a Táborfalvához kötődő Szobros és Szarkási Iskola történetéről.
Kicsit messzebbről kezdeném...
Néptanító a Szobros Iskolában
Gáspár Ödönné Opoczki Ilona (Bp., 1910. december 14. - Táborfalva, 1995. május 10.) a Szobros Iskolában tanított több évtizeden át. Köszönöm menyének, Gáspár Ödön Ervinné Homoki Gizellának, hogy fogadott otthonában és mesélt családjuk életéről, megosztotta velünk emlékeit.
A Szarkási Iskola
Szeleczki Lászlóné Marika és Szeleczki László hosszú éveken át tanítottak a Szarkási Iskolában, ahová a táborfalviak közül is sokan jártak. Köszönöm a Szeleczki házaspárnak, hogy elfogadták meghívásomat és eljöttek könyvtárunkba. Fogadják szeretettel visszaemlékezésüket!
Borsi Mária
Elhangzott 2007. szeptember 15-én a táborfalvi reformátusok hálaadó ünnepi istentiszteletén a templom fennállásának 10. évfordulóján.
Minél inkább kutatom a vasútvonal múltját, annál több érdekes és meglepő dolgot vélek felfedezni. Évekkel ezelőtt teljesen véletlen bukkantam rá valahol az interneten, hogy bizony, ezen a vasútvonalon valaha páncélvonatok is jártak. Na de vajon miért? Van-e köze mindehhez Táborfalvának? Mi is az a páncélvonat?
A táborfalvi református gyülekezet az Örkényi Református Missziói Egyházközség része, saját imaházzal rendelkező kis szórvány gyülekezet. Az Örkényi Református Gyülekezet missziójának szerves részét alkotják a szórvány gyülekezetek, Örkényhez tartozik még Hernád és Pusztavacs is.
Most egy 2013-ban készült beszélgetést közlünk.Jó olvasást kívánok.
Borsi Mária könyvtáros
A monarchia szétesésével megszűnt az a szakmai támasz, amelyet a bécsi Lovaglótanárképzővel való kapcsolat nyújtott. Új lovaglótanárképzőt létesítettek, amely előbb a Ferenc József laktanyában, majd Örkénytáborban (1930. október 1-jétől) működött.
A könyvben külön fejezet mutatja be az örkénytábori lovasképzést.
Megjelent Sevecsek Mihályné Gecser Erzsébet tizenegyedik kötete, Beszél a szél címmel. A könyvben Erzsike élményei, hétköznapi érzései olvashatók versben és novellában megfogalmazva.
Az alábbi írást ajánljuk a honlap olvasóinak: Az én falum
A következő anyag a ladánybenei iskola "1878" című újságában jelent meg 2021 februárjában. Govorkovics Anna, iskolánk dolgozója mesélte el gyerekkorának és életének néhány emlékét a helyismereti szakkörön összegyűlt gyerekeknek.Gyermekkora Táborfalvához kapcsolódik, nem Ladánybenéhez, de az a világ, amit megidéz, nem különbözött lényegileg az akkori Magyarország többi településén élő emberek életétől.Az emlékek olvasása mellé adunk még két iskolás képet is a táborfalvi iskola 1. és 2. osztályáról, az 1960-as évekből..
Jó olvasást kívánunk!
Misi bácsi Táborfalva egyik legidősebb embere, 97 esztendős. Nagy szeretettel, derűvel mesélt a régi időkről...
Misi bácsit hallgatva arra gondoltam, hogy példát ad nekünk életigenlésről, arról, hogy minden helyzetben embernek lehet maradni és a problémák elől nem elmenekülni kell, hanem szembenézni velük.
Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom építése (2006.)
Az ótörök eredetű búcsú szónak többféle jelentése él a magyar nyelvben. Jelent bűnbocsánatot, búcsúvételt a bűnöktől, a bűnökért való büntetéstől, vagy zarándoklatot, átvitt értelemben sokadalmat. A magyar nyelvben – az egyértelműség okán – a kegyhelyekre történő zarándoklatot, az ott mondott ünnepi misét gyakran „szentbúcsúnak” is nevezik, az ünnepi alkalmakra oda összesereglett sokadalmat „búcsújáróknak”. De ugyanígy búcsúnak nevezik a templom védőszentjének évenként ismétlődő ünnepét is – ez a „templombúcsú”.