Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár


Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Online katalógus

Online katalógus

Navigáció

Legújabb cikkek

Nyitva tartás

április 1-jétől október 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat 8.00 - 12.30

november 1-jétől március 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
csütörtök 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat zárva

Elérhetőség

2381 Táborfalva, Iskola u.7.
Tel: 29/382-952
Könyvtáros: Borsi Mária
E-mail: konyvtar@taborfalva.hu

Felhasználók

· Online vendégek: 2

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 5
· Legújabb tag: martinekk

MyStat

Könyvtár a Facebook-on


Cikkek: Helytörténeti írások

30 éves a Táborfalvi Sportcsarnok

30 éves a sportcsarnokunk, ebből közel 25 évet dolgoztam itt, kezdetben sportcsarnok vezetőként, majd szabadidő szervezőként. A Táborfalvai Mozaik szerkesztői arra kértek, írjak ezekről az évekről, milyen élet zajlott itt. Pezsgő, mondhatom, de nem tudom időrendben felsorolni az eseményeket. 

 

Visszaemlékezve:


70 éves a táborfalvi Csurgay Franciska Általános Iskola

Adalékok az iskola történetéhez

 

Táborfalva 1949-től lett önálló település, ekkor kapta a Táborfalva nevet. Első községi tanácsának mandátuma 1950. októberétől 1954. novemberéig tartott. A tanácsüléseken a községet érintő valamennyi ügyről szó volt. 1951. január 6-án történt „az iskola letárgyalása” (így szerepel a jegyzőkönyvben). Elhatározták, hogy a központban is építenek egy iskolát, mivel az az iskolák kint vannak a falu külső részén (Telepi, Tábori, Csurgay-iskola). A mai általános iskola épületének „csírája”, az 1-es és a 2-es tanterem 1952-re el is készült.


A táborfalvi Csurgay Franciska Általános Iskola története

Táborfalva fiatal, 1949 óta önálló település, története a szomszédos Örkényhez kapcsolódik.

 

A jelenlegi általános iskola közvetlen előde, az úgynevezett központi iskola 1952-ben épült két tanteremmel, amely az 1960-as évekre 8 tanteremre bővül


A táborfalvi közoktatás történetéről I.

 

Táborfalva 1949 óta önálló település, ha iskoláiról esik szó, általában négy intézményt említenek az írások: központi iskola (1952), Telepi (1922), Csurgay (1891), Tábori Iskola (1931?). A táborfalvi emberek visszaemlékezéseiben azonban gyakran megjelenik még két iskola, ezek pedig a Szobros és a Szarkási, két tanyasi iskola, amelyek már nem is Pest megyében, hanem a szomszédos Bács-Kiskun megyében vannak. 

 

 

Szobros Iskola az 1930-as(?) években

 

Köszönöm Szeleczki Lászlónak és Szeleczki Lászlóné Marikának, hogy elhozták könyvtárunkba Basky András: Hol volt, hol nem volt  …14 tanyai iskola Lajosmizsén című kötetét, amely sok információt tartalmaz a Táborfalvához kötődő Szobros és Szarkási Iskola történetéről. 

 

Kicsit messzebbről kezdeném...


A táborfalvi közoktatás történetéről II.

Néptanító a Szobros Iskolában

 

Gáspár Ödönné Opoczki Ilona (Bp., 1910. december 14. - Táborfalva, 1995. május 10.) a Szobros Iskolában tanított több évtizeden át. Köszönöm menyének, Gáspár Ödön Ervinné Homoki Gizellának, hogy fogadott otthonában és mesélt családjuk életéről, megosztotta velünk emlékeit.


A táborfalvi közoktatás történetéről III.

A Szarkási Iskola

 

Szeleczki Lászlóné Marika és Szeleczki László hosszú éveken át tanítottak a Szarkási Iskolában, ahová a táborfalviak közül is sokan jártak. Köszönöm a Szeleczki házaspárnak, hogy elfogadták meghívásomat és eljöttek könyvtárunkba. Fogadják szeretettel visszaemlékezésüket! 

 

Borsi Mária


A Táborfalvi Református Gyülekezet története

Elhangzott 2007. szeptember 15-én a táborfalvi reformátusok hálaadó ünnepi istentiszteletén a templom fennállásának 10. évfordulóján.


Az örkénytábori páncélvonatok

Minél inkább kutatom a vasútvonal múltját, annál több érdekes és meglepő dolgot vélek felfedezni. Évekkel ezelőtt teljesen véletlen bukkantam rá valahol az interneten, hogy bizony, ezen a vasútvonalon valaha páncélvonatok is jártak. Na de vajon miért? Van-e köze mindehhez Táborfalvának? Mi is az a páncélvonat?


Beszélgetés a táborfalvi református gyülekezet presbitereivel

A táborfalvi református gyülekezet az Örkényi Református Missziói Egyházközség része, saját imaházzal rendelkező kis szórvány gyülekezet. Az Örkényi Református Gyülekezet missziójának szerves részét alkotják a szórvány gyülekezetek, Örkényhez tartozik még Hernád és Pusztavacs is.

Most egy 2013-ban készült beszélgetést közlünk.Jó olvasást kívánok.

 

Borsi Mária könyvtáros


Emlékeim a régi Táborfalváról

Láncos Ferencné Fedácsik Julianna visszaemlékezése


Ernst József: 100 év a magyar lovassport történetéből, 2. kötete 1920-1944.

A monarchia szétesésével megszűnt az a szakmai támasz, amelyet a bécsi Lovaglótanárképzővel való kapcsolat nyújtott. Új lovaglótanárképzőt létesítettek, amely előbb a Ferenc József laktanyában, majd Örkénytáborban (1930. október 1-jétől) működött.


A könyvben külön fejezet mutatja be az örkénytábori lovasképzést.


Gecser Erzsébet: Az én falum

Megjelent Sevecsek Mihályné Gecser Erzsébet tizenegyedik kötete, Beszél a szél címmel. A könyvben Erzsike élményei, hétköznapi érzései olvashatók versben és novellában megfogalmazva.

Az alábbi írást ajánljuk a honlap olvasóinak: Az én falum


Govorkovics Anna: "Az a világ még jó volt, nagyon szerettem..." (ladánybenei gyűjtés)

A következő anyag a ladánybenei iskola "1878" című újságában jelent meg 2021 februárjában. Govorkovics Anna, iskolánk dolgozója mesélte el gyerekkorának és életének néhány emlékét a helyismereti szakkörön összegyűlt gyerekeknek.Gyermekkora Táborfalvához kapcsolódik, nem Ladánybenéhez, de az a világ, amit megidéz, nem különbözött lényegileg az akkori Magyarország többi településén élő emberek életétől.Az emlékek olvasása mellé adunk még két iskolás képet is a táborfalvi iskola 1. és 2. osztályáról, az 1960-as évekből..

Jó olvasást kívánunk!


Halápi Mihály visszaemlékezése Táborfalváról, a Telepről...

Misi bácsi Táborfalva egyik legidősebb embere, 97 esztendős. Nagy szeretettel, derűvel mesélt a régi időkről...

Misi bácsit hallgatva arra gondoltam, hogy példát ad nekünk életigenlésről, arról, hogy minden helyzetben embernek lehet maradni és a problémák elől nem elmenekülni kell, hanem szembenézni velük.


Magyarok Nagyasszonya ünnep és a búcsú

 

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom építése (2006.)

 

Az ótörök eredetű búcsú szónak többféle jelentése él a magyar nyelvben. Jelent bűnbocsánatot, búcsúvételt a bűnöktől, a bűnökért való büntetéstől, vagy zarándoklatot, átvitt értelemben sokadalmat. A magyar nyelvben – az egyértelműség okán – a kegyhelyekre történő zarándoklatot, az ott mondott ünnepi misét gyakran „szentbúcsúnak” is nevezik, az ünnepi alkalmakra oda összesereglett sokadalmat „búcsújáróknak”. De ugyanígy búcsúnak nevezik a templom védőszentjének évenként ismétlődő ünnepét is – ez a „templombúcsú”.