Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár


Navigáció

Legújabb cikkek

Nyitva tartás

április 1-jétől október 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat 8.00 - 12.30

november 1-jétől március 31-ig:
hétfő 12.30 - 18.00
szerda 12.30 - 18.00
csütörtök 12.30 - 18.00
péntek 12.30 - 18.00
szombat zárva

Elérhetőség

2381 Táborfalva, Iskola u.7.
Tel: 29/382-952
Könyvtáros: Borsi Mária
E-mail: konyvtar@taborfalva.hu

Felhasználók

· Online vendégek: 1

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 5
· Legújabb tag: martinekk

MyStat

Könyvtár a Facebook-on


Magyarok Nagyasszonya ünnep és a búcsú

Az ótörök eredetű búcsú szónak többféle jelentése él a magyar nyelvben. Jelent bűnbocsánatot, búcsúvételt a bűnöktől, a bűnökért való büntetéstől, vagy zarándoklatot, átvitt értelemben sokadalmat. A magyar nyelvben – az egyértelműség okán – a kegyhelyekre történő zarándoklatot, az ott mondott ünnepi misét gyakran „szentbúcsúnak” is nevezik, az ünnepi alkalmakra oda összesereglett sokadalmat „búcsújáróknak”. De ugyanígy búcsúnak nevezik a templom védőszentjének évenként ismétlődő ünnepét is – ez a „templombúcsú”.

 

Táborfalva új katolikus templomát Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelte fel Dr. Beer Miklós püspök atya 2007 májusában. Magyarok Nagyasszonya ünnepe október 8-án van – ez a templombúcsú ünnepe.  

 

Ahogyan egy családban is összegyűlünk egymás névnapját, születésnapját megünnepelni, úgy a katolikus közösség is ünnepel a templombúcsú napján. Régi szokás szerint még a messzire szakadtak, elköltözöttek is gyakran visszatértek évente a templombúcsú ünnepére, az ünnepi misére – ünnepelni „anyaegyházukat”, hiszen a régi magyar nyelvben az „egyház” szó magát a templomot is jelentette –, majd otthon, a nagycsalád körében ünnepi asztal köré gyűlve ünnepeltek tovább. Miután az ünnep nem egyszer hétköznapra esik, praktikus okokból szokássá vált, hogy az ünnephez közelebb eső vasárnapon ünnepeljük a templombúcsút.  Táborfalván  október első vagy második vasárnapján ülik meg az ünnepet. Ebben az esztendőben, ez október 10-ére esik.
Valószínűleg, ez az évente összegyűlő sokadalom vonzotta a templom köré ilyenkor a különféle árusokat, vásárosokat, „búcsúsokat”. Egy idő után már sajnos elvált az egyházi ünneplés és a „búcsús vásárban” való forgolódás öröme egymástól, s ez utóbbi inkább a templombúcsú ünnepétől független szórakozássá alakult.
Így a „búcsús vásár” megtartása, engedélyezése teljes mértékben a helyi polgári önkormányzat hatásköre.

 

 

 

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom építése (2006.)

 

A Magyarok Nagyasszonya ünnep eredete:
Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként (Patrona Hungariae) is tiszteljük Máriát.
Az országfelajánlás 1038. augusztus 15-én történt, Nagyboldogasszony ünnepén, e szavakkal:
„Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, 1687-ben, megismételte az ország fölajánlását Máriának, majd azt 1693-ban ünnepélyesen megújította. 

 

 

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom napjainkban

 

A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki a Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária oltalmazója Magyarországnak. A jelenlegi Magyarország területén több mint 100 katolikus templom titulusa („névadója”) Magyarok Nagyasszonya.
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra. 1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.
A Patrona Hungariae sajátos képi ábrázolása a jelenések könyvében említett napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara. 

 

(Források:
Diós István: A szentek élete; Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.; Arcanum adatbázis; Az imaórák liturgiája) 

 

Szakaliné Szeder Andrea