„Ez a baba a vihar gyermeke lesz” – mondta a rémült bába, de a vajúdó anya így felelt: „Nem, a fény gyermeke.” Aztán felsírt Nikola Tesla, 1856. július 9-e és 10-e között, pontban éjfélkor – ezért mindkét napot születésnapjának tartotta.

Szerb családba született, apja ortodox pap volt, anyja pedig egy rendkívüli képzelőerővel és fantáziával megáldott nő, aki folyton egyszerű, hétköznapi praktikákkal tette könnyebbé a család életét.

Teslát, sokan az őrült tudósként emlegetik, valójában valóságos zseni volt. A történész-író Marko Perko és a pszichiáter Stephen M. Stahl „Tesla bámulatos és gyötrelmes élete” című könyve a legapróbb részletekig kifejti a feltaláló-tudós élettörténetét, miszerint egész életében kudarcra ítélt harcot vívott a saját démonaival.

A két szerző (egyikük szintén szerb) igyekeznek összefoglalni a tudós életét – úgy, hogy miként határozták meg korszakalkotó felfedezéseit a bipoláris zavar és a vele járó mániás, illetve depressziós időszakok. A zseniket nem csak a tudósok között fedezhetjük fel, hanem a zeneszerzők, képzőművészek, írók között is.

A kötet első részében a gyermekkor, testvérének halála – ami egész életét meghatározó tragédia volt, ifjúkorának részletei, majd az amerikai évek dokumentarista leírása olvasható. Utóbbi évek azok, amelyekben azt az embert látjuk már, akinek a küldetése llevenni a terheket az emberiségről…

A kötet számos felismerést tár az olvasó elé, több magyar vonatkozással: budapesti tartózkodással és munkával, magyar baráttal és munkatárssal, Jósika Miklós „Abafi” című művével, amely olyan hatással volt rá, hogy végleg elkötelezi magát a tudomány mellett.

A szerzőpáros részletesen kibontja az „áramháborút”, ami Edison és Tesla között zajlott – az egyenáram és a váltóáram felhasználása, használhatósága, veszélyei és hatékonysága területeken. A közelmúlt és a jelen már Teslát igazolja: a váltóáram sokkal nagyobb mértékben terjedt el mindennapjainkban.

Tesla találmányai napjaink – talán nem is feltűnő, csak megszokott – részei: vezeték nélküli hangátvitel, üzenetküldés, váltóáramú motor és generátor, illetve sok-sok, korát több évtizeddel megelőző felfedezés.

Mégis – az 1800-as évek végén kijelentett (akkor meg nem értett) mondatai szerint, egy nap, egy készülékkel a zsebünkben üzeneteket küldözgethetünk egymásnak, több tízezer kilométer távolságba -, élete utolsó éveit szegénységben, az utcán eleséget keresgélő galambokat tudhatta legjobb barátainak…

[stx]

Helikon Kiadó, 2022.