A szerző három kötetre tervezett munkájának második kötete az első világháborút követő újrakezdést mutatja be. A monarchia szétesésével megszűnt az a szakmai támasz, amelyet a bécsi Lovaglótanárképzővel való kapcsolat nyújtott. Új lovaglótanárképzőt létesítettek, amely előbb a Ferenc József laktanyában, majd Örkénytáborban (1930. október 1-jétől) működött.
A könyvben külön fejezet mutatja be az örkénytábori lovasképzést.

  "Az iskola azt vallotta, ... hogy minden lovat azonos módon kell kiképezni egy meghatározott szintig, s csak a jól megalapozott lóval lehet valamilyen irányba (díjlovaglás, ugratás, military, sőt galoppverseny) folytatni a munkát. Az örkényi kiképzés során nemcsak az alapozómunkával, az alapkiképzéssel ismerkedtek meg a növendékek, hanem a magasabb szintű "folytatásban" is (lóhasználat, a sport minden ága) részt kellett venni, s a legmagasabb szinten kellett "érzést" szerezniük.
Mindezekhez még hozzá kell vennünk a katonai hivatástudatot, a katonai fegyelmet, ami az elszigetelt Örkénytáborban érvényesült." (idézett mű p. 253.)
 

  "Örkénytábor igazi sikere és az "örkényi iskola" mítosza, hírneve a második világháború után keletkezett, elsősorban Némethy Bertalan (USA), Endrődy Ágoston (Anglia), Hazslinszky-Krull Géza (Hollandia), Visy István (Ausztria), Butykay Béla (USA) Tóth Béla (HUN, nemzetközi öttusaszervezetek) által felkészített lovasok nemzetközi versenyeken elért sikerei és irodalmi (Endrődy Á.: Give Your Horse a Chance; Némethy B.: The de Némethy Method) tevékenységük nyomán." (i.m. p. 253-254)

  "Nagy érdeme tehát a könyvnek, hogy megörökíti számunkra a korszak jeles versenyeit, lovait, lovasait és a lovaglás tanárait, akik közül a legjobbak a lovaglást nem csupán egészséges sportnak tekintették hanem fontos eszköznek az ifjúság nevelése és jellemének fejlesztése szempontjából." - írja a könyv előszavában Bodó Imre.

  A könyvet gazdag képanyag illusztrálja, jó szívvel ajánlom a téma iránt érdeklődőknek és mindenkinek, akit érdekel Táborfalva múltja és értékei.

Borsi Mária