Klebelsberg Kunó és a táborfalvi közoktatás története
150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kunó (elhunyt 1932. október 11-én), aki 1922-től 1931-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Magyarország Trianon utáni fejlődésének és naggyá tételének egyedüli lehetőségét a művelődés fejlesztésében látta.
Kultuszminisztersége idején zajlott le a magyar közoktatás egyik legnagyobb és legsikeresebb reformja. A népiskolák hálózatát már az I. világháború alatt kidolgozta, a megvalósítás azonban csak a ’20-as évek közepén kezdődött. Létrehozta az úgynevezett érdekeltségi népiskolákat, ami azt jelentette, hogy három-öt kilométer sugarú körben meg kell teremteni az elemi iskolák létrejöttének lehetőségét.
Törvénnyel szabályozta a tehetséges falusi gyermekek felkutatását.
A nagyszabású népiskola-építési programban az Alföldön öt év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást építtetett, emellett 1555 népkönyvtárat, 1500 iskolakönyvtárat is létrehozott. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű és jól felszerelt épületekben a helyi közösségek, gazda- és iparoskörök, olvasóegyletek is otthonra találtak. 500 óvoda is megnyílt.
Ebben a programban épült meg a Szarkási iskola, amely már nem is Pest vármegyében, hanem a szomszédos Bács-Kiskun vármegyében van, mégis sokan jártak ebbe az iskolába a mai Táborfalva területén élők közül, akik szeretettel emlékeznek meg tanítóikról és az ott zajló életről.
Szarkási iskola az 1970-es években
Az iskola 1926-ban kezdett épülni és 1927-ben nyitotta meg kapuit. Az építkezések jellemzően tervpályázatos módon kerültek meghirdetésre, de magukat a terveket az állam készítette el típustervekként. Az épület anyagát is előírták (égetett tégla, terméskő, esetleg mészhomoktégla, továbbá vörösfenyő padlózat, palatető).
Táborfalva 1949-ben lett önálló település, közigazgatási területéhez nem tartozott a szarkási iskola, de ez az iskola létrejötte óta a környék gyermekeit tanította, nevelte 1986-ig, amikor véget ért itt a tanítás.
Nem egyszerűen iskola, hanem valódi kulturális központ, közösségi tér működött itt évtizedeken át. Kezdetben misék, gyóntatás, áldozás is volt, de bálokat, mulatságokat is tartottak. Később filmvetítések, ismeretterjesztő előadások, szavazások is voltak. Ha a környéken élőknek tanácsra, segítségre volt szükségük, az iskola tanítóihoz fordultak
Szarkási iskola 2022-ben
1986 után az épület tulajdonosa Tóth Rozália festőművész lett, aki itt élt és alkotott élete végéig, 2015-ig, szinte folytatva és felvállalva azt a kulturális szerepet, amit az iskola betöltött az emberek, családok életében.
Meghatódva és nagy tisztelettel gondolok arra, hogy Klebelsberg Kunó 1926. évi népiskolai törvénye ilyen sok jót hozott szinte egy évszázadon át. Tanított, nevelt, közösséget épített.
Az egykori kultuszminiszternek oktatási, tudományos és kulturális intézmények sokasága köszönheti létrejöttét, konzervatív reformjaival pedig egy erős, európai szintű, művelt polgári középosztály megteremtése és hatalomra juttatása volt a célja.
Bécsben, Berlinben, Rómában, Párizsban és Zürichben létrehozta a Collegium Hungaricumok hálózatát.
Külföldi ösztöndíjakkal támogatta a tehetséges kutatókat, a külföldön dolgozó magyar tudományos szakembereket hazahívta. Jelentős forrásokat biztosított a természet- és műszaki tudományok művelésére, fejlesztésére.
Állami megbízások keretében rendelt a miniszter freskókat az Országos Levéltárnak, képeket a debreceni egyetem aulájába, szobrokat a Svábhegyi Csillagda és Tihany számára. A szegedi Dóm tér, a Fogadalmi templom és a Hősök kapuja Klebelsberg kezdeményezésére készült el.
Állami támogatásból biztosította a Nemzeti Színház és az Opera működését, az 1929–30-as költségvetésben számottevő összeget szánt azoknak a városoknak a támogatására, amelyek vállalják, hogy színházukat városi kezelésbe veszik.
Megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát, elindította a testnevelési kongresszusok sorozatát.
Minisztersége idején világversenyeket rendezett Budapest: vívó-, vízilabda-, úszó-, asztalitenisz-, torna-, műkorcsolya- és kerékpáros világbajnokságot, amatőr ökölvívó Európa-bajnokságot, és itt volt a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 19. kongresszusa is.
Klebelsberg Kunó gazdag életműve itt van velünk napjainkban is. Itt, Táborfalván is, az egykori népiskola történetével.
Borsi Mária
Kapcsolódó tartalom:
– A táborfalvi közoktatás történetérõl III. – A Szarkási Iskola
– Klebelsberg Kuno élete és munkássága
– Klebelsberg Kuno élete és munkássága – Népiskolák
– A tanyai tanítóskodás emlékezete Lajosmizsén – Interjú a Szeleczki tanító-házaspárral (2007)
Forrás: https://kultura.hu/mit-koszonhetunk-klebelsberg-kunonak/
Kép: A Szarkási iskola 2022-ben (Sponga Tamás fotója)