1920. június 4. A trianoni béke aláírása
Az évfordulóhoz kapcsolódóan két könyvet szeretnénk Olvasóink figyelmébe ajánlani, amelyek könyvtárunkban is elérhetőek. 

Apponyi Albert: Emlékirataim
([Bp.] : Helikon, 2016.

Az 1920-as párizsi békekonferencián Gróf Apponyi Albert vezette a magyar delegációt, de a békeszerződést nem írta alá. „Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg” – mondta az 1920. január 16-án Párizsban – Magyarország érdekében – magyarul, franciául és angolul elmondott, közel 70 perces trianoni védőbeszédében.
Apponyi Albert dokumentumok, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek, Teleki Pál „vörös térképének” segítségével mutatta be a helyzetet, fejtette ki a magyar álláspontot – teljesen hatástalanul.   

„A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.

A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.

Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén.”
(https://magyarnemzet.hu/)

Nagyapponyi gróf dr. Apponyi Albert György (Bécs, 1846 - Genf, 1933) miniszter, belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Aranygyapjas rend lovagja, kortársai szemében a „Legnagyobb élő magyar” volt. A kiegyezéstől kezdődően a magyar belpolitika meghatározó alakja volt, ugyanakkor nemzetközileg is elismert közéleti személyiség.
A magyar emlékirat-irodalom remekműve először jelent meg teljes egészében. 

Trianon : A békeszerződés
[Bp.] : Szépmíves Könyvek, 2019.

A teljes békeszerződés szövegét adja közre a kiadvány, a 364 pontot, jegyzetekkel kiegészítve.
Kordokumentum, melynek ismerete ma is aktuális számunkra. 

„Bármily erős is a hitünk, hogy a békeszerződés tarthatatlanságát ellenfeleink is csakhamar belátják, s így az mai alakjában hosszú életű nem lehet, mégis számolva az adott helyzettel, saját érdekünkben mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a békeszerződést minél szélesebb körben ismertté tegyük, annál is inkább, mert rendelkezései nemcsak a közérdeket, hanem úgyszólván mindannyiunk magánérdekeit is érintik” – jelent meg az 1921-ben mindösszesen egyszer napvilágot látott jegyzőkönyv ismertetőjében. 

Borsi Mária könyvtáros