Körösfői-Kriesch Aladár Emlékév - 2013

Körösfői-Kriesch Aladár 
(Buda, 1863. október 29.– Budapest, 1920. június 16.)
magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.

Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly volt a mestere. 1894-től a párizsi Julian Akadémiát látogatta, közben Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutakat.

1895. augusztus 15-én megházasodott. A kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét Újvárossy Ilkával. Az esküvőn Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok.

1897-1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.

1901-ben megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, melyek ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. A szőnyegek s a textil faliképek kivitelezését felesége vállalta.
 

1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1914.-ben Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.
Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

Főbb művei:

Festmények

Korai történelmi képek (Tordai országgyűlés, II. Rákóczi György halála, Eger ostroma, Zách Klára)

Az Országház ebédlőtermének freskói  (Bölényvadászat, Halászat a Balatonon a 15. században)
Falképek a Zeneakadémia épületében (A művészet forrása (1907))
Arcképek
A marosvásárhelyi Kultúrpalota falképei
 

Mozaikképek

Velencei kiállítás: Atilla király; Imre herceg; Balassi Bálint stb. (1912) 

Írásai 

Lotz Károly emléke (Bp., 1905)
Ruskinról s az angol praeraffaelitákról (Bp., 1906)
Naplók (Bp., 2005) 

(Forrás:  Wikipédia)